Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. Czigány István: Bottyán János katonai pályája
Dr. Czigány István Bottyán János katonai pályája Igen nehéz helyzetben vagyunk, mikor Bottyán János katonai pályáját kívánjuk megrajzolni. A Rákóczi-szabadságharc korszakára a források és feldolgozások tekintetében szinte a bőség zavarával küzdünk, de ez Bottyán katonai működésének hat éve. Azonban életének a harctereken töltött megelőző negyven esztendejéről ismereteink máig igen hézagosak. Tanulmányunk éppen ezért elsődlegesen katonai pályájának a Rákóczi-szabadságharc idejéig terjedő korszakát igyekszik feltárni. Pontosan születési dátumát sem ismerjük. Valamikor az 1640-es évek elején születhetett, minden bizonnyal egy elszegényedett közép- vagy kisnemesi família sarjaként látta meg a napvilágot. A család Somogy vármegyéből származott, s a Marcalihoz közel fekvő Bottyán községről kapta a nevét. Kanizsa eleste után Bottyán András Bars vármegyébe költözött, s a három fia közül János sarjaként látta meg a napvilágot a későbbi törökverő vitéz. 1 Életének első negyven évéről a legfontosabb információkat máig is Kollinovits Gábornak a Rákóczi-szabadságharc időszakáról szóló közel egykorú krónikája tartalmazza. Kollinovits krónikájából tudjuk például, hogy az ifjú Bottyánt a betűvetés és a számolás alapelemeinek elsajátítása után apja a sellyei jezsuita kollégiumba adta. Ám a nyugtalan természetű fiú számára szűknek bizonyultak az iskola falai. Nem tudjuk, mi történt, talán a boritalba kóstolt bele, vagy egy rosszlány csavarta el a fejét, de valami olyan történhetett, ami egy istenfélő ember számára megbocsáthatatlan bűn lehetett, hiszen az apa kitagadta fiát az örökségből. Szülői támogatás nélkül maradván előbb a jezsuita atyáknál vállalt lovászi szolgálatot, de hamarosan beállt Sellye várának katonái közé. Ekkor a korabeli szokásokból ítélve tizenhárom-tizennégy esztendős lehetett. Sellye a bányavárosi főkapitánysághoz tartozó kis erősség volt, a Vág partján félúton Nagyszombat és Érsekújvár között Hatvan, de olykor száz huszár is őrködött benne 2 Itt tanulta meg az ifjú Bottyán János a katonáskodás alapelemeit, később pedig elsajátította a portyázás fortélyait, a lesvetést, a felderítést, a rajtaütést. II. Rákóczi György tragikus végű lengyelországi hadjárata fordulatot hozott a magyarországi politikában. Az egyre önállóbban politizáló erdélyi fejedelem magára vonta a szultán haragját, aki büntetésként a tatárokat zúdította a fejedelemségre. Egy újabb nagy háború volt kibontakozóban, élethalál küzdelem kezdődött. II. Rákóczi György halálos sebet kapott a szászfenesi csatatéren. Lőporfüstben fuldokolva esett el Várad. Erdély végzete azonban új török ellenes szövetséget hívott életre. A magyarországi vezető politikusok köztük Zrínyi Miklós és Wesselényi Pál által sürgetett keresztény koalíció ügyét a pápa mellett a Rajnai Szövetség is felkarolta Megtörtént a lehetetlen, sikerült összefogni a két rivális nagyhatalomnak, Franciaországnak és a Habsburg Birodalomnak. Ám az igaz hit harcosai is kibontották a próféta zöld zászlaját. Köprülü Ahmed az új nagyvezír 1663-ban hatalmas sereg élén indult Magyarországra. A cél végül is Bécs kapujának, Érsekújvárnak elfoglalása. Minden valószínűség szerint a védelmi harcokban Sellye őrsége is részt vett, köztük a fiatal Bottyán János is. Érsekújvár elestével azonban a sellyei végvár a török elleni védekezés első vonalába került. Megerősítették a benne lévő helyőrséget, száz főre növelvén annak létszámát. 3
