Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Ortutay András: Felsőgalla dobolási könyve (1948-1952)

Ortutay András Felsőgalla dobolási könyve 1948-1952 Szirmai Viktória 1988-ban a "szocialista kor" "csinált városait" vizsgálta. A könyv bevezetőjében megfogalmazott néhány gondolatot: "Ebben a könyvben ezért is vállalkozom az új városokat fejlesztő tervezés társadalmi lehetőségeinek a vizsgálatára; a társadalmi beavatkozási törekvések és azok kudarcait kiváltó okok jelzésére: az üj városi dilemma elemzésére, es nem utolsó sorban.a tervezés modernizációját is szolgáló néhány szempont bemutatására. ...A nyugat- és kelet-európai új városokat fejlesztő tervezés külön elemzésére nemcsak a sajátos történeti, társadalmi, gazdasági és politikai feltételek, hanem a kétféle tervezés eltérő társadalmi céljai miatt is szükség van. Az angol, a francia, de a Nyugat-Európában kibontakozott új településeket fejlesztő tervezői programok szinte mindig konkrét társadalmi rétegekre, meghatározott társadalmi feszültségek kezelésére, úgy is fogalmazhatnék: egyes társadalmi rétegek érdekeinek integrálására irányultak. A kelet-európai új városokat fejlesztő tervezői stratégiák inkább a társadalom egészének, mintsem egyes társadalmicsoportok életviszonyainak a befolyásolására törekedtek. Noha kérdéses, hogy valóban mire vállalkoztak. Az ötvenes évek újváros-tervei munkát és lakást, művelődési lehetőségeket, a közösségi élet élményét, a mindennapok szépségét, a gyermekeknek játékot és pihenést, á tanulás lehetőségét, a szocialista életmód kibontakozását ígérik A hazai közvélemény - de részben a szakemberek - szerűit az új városokat fejlesztő stratégiáknak mégsem voltak társadalmi céljai. S hogy az új városok elé kitett "szocialista" jelző az ötvenes évek gazdasági, politikai szükségleteinek csupán manipulativ biztosítékai."

1 Tatabánya mindenképpen "csinált város", hiszen 1947. október 10-én került sor Tatabánya megyei jogú város kialakítására.

2 Fontos az időpont, de nem lehet egyetlen szempont, hiszen a hasonlóan egy kézben levő Salgótarján - sem kisebb, sem nagyobb hagyományokkal - minta Salgótarjáni Kőszénbánya Rí. támogatottja, 1922-ben elnyerte a városi jogot. Kora talán legjelentősebb magyar közigazgatási szakembere, Magyary Zoltán égy komplex kutatás során így fogalmazott: "A tatabányai komplexushoz tartozó telepekeri (Bánhida-Bányatelep, Felsőgalla-Bányatelep, Felsőgalla-Mésztelep) a MÁK Rt. által fenntartott társulati magán elemi népiskolák és ugyanilyen jellegű kisdedóvodák....működnek. A bányatelepeken, amint ezt láttuk, még a megfelélő egyházi szervezet is megvan minden egyház részéről.....A szénmedence, amelynek kiaknázására nyitotta a Magyar Általános Kőszén bányatársulat r.t. a bányát, nagy kiterjedésűi Tatabánya, Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida alatt egyaránt elnyúlik. Magja és kiindulása a három utóbbi község közt van, amelyek a bánya megnyitása előtt egymástól távol voltak és lakosságuk 1890-ben együtt csak 3.214 lelket tett ki. A bánya megnyitása után Tatabánya kivált Alsógalla területéből és önálló nagyközség lett. A bánya azóta annyira fejlődik, hogy a Tatabányát alkotó Ótelepen kívül két nagyobb lakótelep is létesült: Újtelep és Mésztelep, valamint fejlődésnek indultak maguk a községek is. Az eredmény az, hogy a négy község lakossága együtt ma már 33.146 lelket tesz ki, és azok teljesen összeépültek. Fejlődésük közös alapja az egységes

1 szénmedence, amelynek gazdasági kiaknázása is egy kézben (MÁK) van, csak közigazgatásilag van a terület négy nagyközségre feldarabolva. Mivel a községek lakosságának életformája azonos, és más községekétől eltérő, megyei várossá való egyesítésük nemcsak indokolt, hanem a feladatok megoldhatása végett szükséges ís."

3 Ma-