Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Ortutay András: Felsőgalla dobolási könyve (1948-1952)

gyary és munkatársai kutatások százait végezték el, a közigazgatás és az ember kapcsolatával Összefüggő kérdésekben. Jól felismerte, hogy a négy bányaközség életében a közigazgatás rendszerén túlnyúlóan is szerepe van a legnagyobb munkaadónak, a MÁK Rt-nek, amely nemcsak munkát adott, de lakást is biztosított, fenntartotta a közüzemeket, a kor színvonalán nem is igénytelen infrastmktúrát.

4 Amit egy bányavállalat Salgótarjánban megtett, miért nem tette meg Tatabányán? Hipotéziseink vannak evvel kapcsolatban, s a mellékelt dokumentumgyűjtemény a hipotézisünk egyik elemét szolgálja bizonyítani.

5 A bányák államosításával alapvetően megváltozott a helyzet, de Tatabánya négy elődközségének egyesítési kérdését nem az új állami cég, a Magyar Állami Szénbányák vetette fel. Politikai, társadalmi, hagyományi elemei vannak a kérdésnek - ezek megfogalmazásához nem elég a forrás bemutatása, hanem - a teljesség igénye nélkül - néhány kérdés vázolása is szükséges. Tatabányán - akkor Alsógalla községben az első csille szén 1896-ban került felszínre. A MÁK Rt. már korábban tárgyalt a környék legnagyobb földbirtokosával, a gróf Esterházy családdal a bányanyitásról. XVIII. századi előzmények, geológiai vizsgálatok eredményei valószínűsítették, hogy a Buda-Bécs vasútvonal mentén fekvő településeken a növekvő igényekre számítva üzletileg is jó vállalkozás lesz a szénbányászat

6 A Vértes hegyei között, a XVIII-XIX. században is sokat szereplő "Mészárosok" útja mellett fekvő három település: Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla a török kiverése után gróf Esterházy József birtokvásárlása után indult fejlődésnek. Mind Bánhidának, mind Gallának középkori előzményei voltak, de a török időszakban a korábbi gazdag települések elpusztultak. Galla nevével 1529-től, a török nagy bécsi támadásától kezdve nem találkozhatunk sem a magyar, sem a török adóösszeírásokban, Bánhida neve néha felbukkant, ha megszakításokkal is, de lakott település volt. A két Gallát az 1730-as években szervezett telepítéssel népesítette be a földesúr, több más németlakta településhez hasonlóan örökös szerződést kötött a Felsőgallára települtekkel is.

7 A szántóföldi termelésnek, az állattartásnak komoly hagyományai épültek ki Felsőgallán. 1896-ban nyitották meg az első aknát, de Felsőgalla népessége 1900-ban még csak 1621 főre nőtt, hogy 1910-ben mái' 9563 lakosról, 1941-ben pedig 17110 lakosról számoljon be a népszámlálás. A korábbi színtiszta német faluból 194 l-re túlnyomóan magyar lakosságú nagyközség lett, amelyben a németek számaránya a századfordulótól csökkent, de abszolút számban nem változott.

8 Sajátos hangulatú település alakult ki, bár voltak a MÁK Rt. által épített tipikusan bányászlakásos, mészgyári tömbjei is, de az itt született Kónya Lajos egy lüktető kisváros képét rajzolía róla. Felsőgallán a Szent János utca "úgy nyújtózkodik végig a falu és a bányatelep választóvonalán, mint egy élelmes állat, hol erre, hol arra kapkodja a fejét Egyik vége, az Edison mozival szemben, vásártérré öblösödik, a másikon a Fortuna mozgóképszínház lapul, egy nagy zöld réttel a hónaljában, a háta mögött a csobogó Általérrel. Gyepes domboldalak futnak fel a koszorúban ülő hegyek lábáig, gyárkémények és aknatornyok strázsálnak látóhatárunk peremén. Az utca képe, messziről visszatekintve, határozottan kisvárosi: üzlet üzlet után, itt-ott beépítetlen telkekkel. Esténként s főképp vasárnap óriási tömeg kavarog az utcán, mint két ellentétes irányú áradat, mely átömlik egymáson, összecsapás és torlódás nélkül." Kónya Lajos apja szegény kisiparos volt, a tanítóképző elvégzése után maga a bányánál ímokoskodott. Á főutca mozijaival, nyomdájával - ha nem is takarta el, de háttérbe szorította a városnyi településnek a maga külön élő paraszti részét visszaemlékezésében. Pedig a hivatalos nagyközség elsősorban a német falusiakra épült, a bányabirodalom a maga leiepein minden közigazgatási feladatot ellátott, lakótelepein a térmesterek intézkedtek - nem volt szükségük a helyi közigazgatás segítségére.