Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem

vélte, hogy Búcsú községe határától bizonyos földet „idők folyamán észrevétlenül elfoglalt", határigazítási kérelmének bizonyos végrehajtása ellen ügyvédje Pálffy szolgájával együtt literae evictionales (szavatossági levél) felmutatásával tiltakozott. Viszont Csongrád vármegyében lévő két pusztáját Schlick generális foglalta el. Birtokügyeiben és pőréiben, a kor szokásainak megfelelően, nemegyszer a király védelmét kérte, és Lipót császár oltalomlevelei szerint megkülönböztetett figyelemben részesítette az ifjúságától fogva a török ellen harcoló katonáját.

20 Bottyán vagyonának szerkezetét és gazdasági kapcsolatait ma még kevéssé ismerjük. Tehetősségére, a biztonságra és a viszonyokra egyaránt jellemző a kecskeméti kereskedőért vállalt kezességének ügye. Kecskemét 1683-tól viselte a török háború terheit, a különböző török, német, magyar katonaság élelmezése és kvártélyozása teljesen kimerítette a várost, s minden követ megmozgatott, hogy az önkéntes beszállásolások és élelmezés címén tett zsarolásoknak, marhái önkényes lefoglalását, a város felégetését kilátásba helyezett fenyegetéseknek elejét vegye. így 1685 elején megnyerte, részbeni földesurai, a pozsonyi apácák közben járására a nádor, herceg Esterházy Pál, Lipót császár és Lotharingiai Károly herceg vádleveleit. Ennek ellenére gróf Csáky László tatai és lévai főkapitány, miután hiába kérte az élelmezési hivatal által számára kiutalt kvártélypénzt, ezerötszáz forintot, a tatai őrséggel a marháikkal Bécsbe igyekvő kecskeméti tőzséreket elfogatta. Minthogy pedig a tőzsérek összesen csupán háromszáz forintot fizethettek, a hátralék, ezerkétszáz forint fejében a marhafalkát lefoglalta, a tehetős polgárokat pedig, mintegy túszként a tartozás megfizetéséig, tömlöcbe vetette. Miért Bottyánt kereste meg a bajbajutott város? Nyilván a marhakereskedelem révén korábbról ismerték, s az akkor az esztergomi lovas sereg főhadnagyi rangját viselő Bottyánban nem is csalatkoztak. 1685 november 9-én Tatán kelt levele szerint kezességet vállalt a kereskedők mellett, ha a kereskedők harminc napon belül nem teszik le a pénzt, ő maga fizeti meg. Viszont az ilymódon szabadsághoz jutott és marháikat visszakapott kereskedők Bottyánnak adtak biztosító levelet: a pénzt 100 arannyal megtoldva visszafizetik, s „mivel pedigh ezen kezesség városunk ügye miatt forog, és küvetkezett, fel tévén azt is, tellyes szabadsága lehessen említett Hadnagy Umak, valahol marháinkat és akármely Kecskeméthi ember jószágát, marháját találhatja eö Kegyelme szabadon megh foghassa és magának contentátiót tehessen eö kegyelme." A feltétel egyértelmű. Viszont a kockázat sem kicsiny. A kötelezettséget vállalók azonnal a Haditanácshoz fordultak, a Főhadbiztosság erre elrendelte, hogy Csáky adja vissza a kizsarolt háromszáz forintot és a kezeslevelet. Csáky azonban a felszólításnak nem tett eleget, az élelmezési hivatal ismét Kecskemétet jelöli ki a következő télre számára kvártély helyül, s Bottyán tizenöt év múlva megkeresi, majd perli a várost adóssága miatt.

21 Történetileg elemezve ezt az ügyet látnunk kell az áldatlan viszonyokat. A város teljes kiszolgáltatottságát, de azt is, hogy Bottyán nem kis kockázatot vállalva és kockázatát mintegy anyagi biztosítékkal ellensúlyozva segítette ki a bajbajutott kereskedőket. Tény, hogy a kecskemétiek megkeresésére, „sok kérésekre" állt melléjük, vagyis a tőzsérek már tudták, hogy kihez fordulhatnak. Bottyán az egyetlen, aki a törvényes törvénytelenség viszonyai között segített rajtuk. Figyelemreméltó Bottyán vallomása is: „még sok fáradságom volt utána, s azon költségem, hogy föl kellett mennem Tatában, sok könyörgésekre az embereknek." Tartozását Bottyán megvehette volna katonai erővel is, hiszen az 1690-es évek közepén a három mezőváros katonai parancsnoka lett. De ő, aki végvári katona korában annyiszor semmibevette a császári udvar rendelkezésit, immárom jelentős katonai hatalom birtokában, háborús időben ragaszkodik a törvényes megoldáshoz. Vagyonát nemcsak marhakereskedelemmel szerezte. Kereskedett borral és sóval, sörfő-