Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem
zőházzal is próbálkozott. Vagyonosodását perek és heves összeütközések kísérték, az érsekkel, a várossal és Kucklánder városparancsnokkal. Követeléseit következetesen igyekszik behajtani. Tetemes vagyon maradt utána, földek, rétek, majorságok, ménesek és gulyák, értékes ingóságok, arany és ezüst ékszerek s hitellevelek. 22 A rendi világban beilleszkedő gátlástalan földesúr? Vagy a javait szorgalmasan, minden úton-módon gyarapító vállalkozó polgárias mentalitása jellemzi? Halála után örökösei - első felesége leányainak leszármazottjai, két fogadott fia és második felesége - évekig pereskedtek. Ebből a ma még csak töredékesen feltárt anyagból is nyilvánvaló, hogy javait, jövedelmeit pontosan számontartotta. Az alulról jöttek, a szegénységet megtapasztaltak igényeire jellemző mindez? Inkább a kor vállalkozói - nemesek, polgárok, parasztok - mentalitása figyelhető meg az 1690-es évek Bottyán Jánosának ügyleteiben. Érzékenyen alkalmazokodott a változó világ gazdasági klímájához. Ismerte a pénz értékét, és becsülte a vagyont Körömszakadtáig védte, amit egyszer megszerzett. Vagyonában az ingóságok és az ingatlanok aránya általánosan jellemző a korban. Vállalkozói mentalitásáról kihelyezett tőkéi, pénzügyletei és a kereskedőkkel való kapcsolatai tájékoztatnak. Személyi holmijai leltárából némileg következtethetünk értékrendjére. Hagyatékában nemes hátasokat, értékes lószerszámokat, különböző fegyvereket és tábori holmikat utak össze. A két ezüst óra, a falióra korszerű időtudatra vall, hadijelentései és levelei tanúsága szerint tudatában volt az idő értékének. Két hintót tartott, ez a korban státusszimbólum, miként a városi ház és a nemesi kúria. Az esztergomi városi templom restaurálására 3.000 forintot, a nyiüai piaristáknak két részletben ugyancsak 3.000 forintot adományozott. 23 Alapítványai is arra mutatnak, hogy az ország visszafoglalása után békés gyarapodásra, a jólétet élvező nyugodt életre készült. A Habsburg konnányzatban mindaddig számoltak vele, amíg úgy volt, hogy a kormány magyarokból is hajlandó felállítani egy úgynevezett „national militiá-t." Í695 tavaszán még kézhezkapta régen esedékes reguláris ezredesi kinevezését, két év múlva ezredét feloszlatták. 24 1699-re eldőlt, hogy Magyarországnak nem lehet külön magyar hadereje, a magyar ezredeket betagolják a császári állandó hadseregbe. A határvédelmet a rác miliüa látja el. Alighogy megkötik a török háborút lezáró karlócai békét, új háború tör ki, a spanyol örökösödési háború néven ismert küzdelem, valójában az európai hatalmi erőviszonyok átrendezése miatt indul harcba a kontinens csaknem minden hatalma. Magyarország társadalma meghasonlik: a társadalom nagyobbik része II. Rákóczi Ferenc vezetésével úgy száll be a franciák oldalán a spanyol örökösödési habomba, hogy az ország önálló államiságát akarja megteremteni. Szövetségben Rákóczival Hogyan jutott el Rákóczi táborába? Az út hosszú, a részletek homályosak. Nem csoda, ha a történészek óvatosak, és a kérdés körül több mint egy évszázada folyik a visszafogott, csendes vita. Kolinovics jegyezte fel, hogy 1704 őszén a vasravert Bottyánt a Haditanács parancsára Kucklánder esztergomi várparancsnok Bécsbe indította, első állomáshelyükön, Nyergesújfalun azonban a parasztok kiásták a ház falát, a kiszabadított fogoly halászcsónakon (scapha piscatoria) kelt át a Dunán, s a túlsó parton lovakkal várták. Egyenesen Selmecbányára nyargalt Bercsényihez, aki október 13-án mutatta be Vihnyén a fejedelemnek. 25 Hamarosan kiderült azonban, hogy ez a Thaly Kálmán Bottyán életrajzában romantikus részletekkel megtoldva ismertetett eset csak végkifejlet. Az előzmények egyik mozzanatát Nagy Iván tárta fel, közzétette Kajali Pál 1704 február 4-én Gácsból kelt levélrészletét: „Bottyán János
