Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

ger Ferenc reményei szerint az ősszel félbehagyott munkálatokat tavasszal folytatni tudják majd, s feltárják a várkápolnát, s az alatta lévő altemplomot. Gerevich Tibor az érdeklődő pesti újságíróknak kifejtette, hogy az "esztergomi kutatás nemcsak régészeti kérdés, hanem valóban nemzeti ügy."

21 A dr. Lingauer Sándor volt főispán tiszteletére adott díszebéden dr. Lux Kálmán még ennél is továbbment és kijelentette, hogy a várbeli ásatások ügye nem csak helyi ügy, hanem általános kulturális ügy, amelyet mi kortársak alig tudunk értékelni."

22 Az ásatások eredményeiről a "London News" című lap olvasóit is tájékoztatni kívánták. A munkálatok megkapták a kellő figyelmet a fővárosban is. Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat nagyszabású szakmai összejövetelt rendezett a Magyar Mérnök és Építész Egylet Reáltanoda utcai székházában. Ezen Gerevich Tibor, Lux Kálmán és Lepold Antal ismertette az ásatások eredményeit. A vár ásatásainak holdudvarában egyéb régészeti feladatok megoldására is ráirányult a figyelem. Szó esett a Knauz Nándor által feltárt Ákos-palotáról, a dömösi királyi palotáról, a "Lázkereszt" körül fellelt régi falak kutatásáról, s a XIII. századi piíisszentléleki romokkal kapcsolatos feladatokról. Szűk egy esztendővel az ásatások megkezdését követően, 1935. pünkösd hétfőjén Esztergomba látogatott Gömbös Gyula miniszterelnök és Hómann Bálint kultuszminiszter. Útjuk a Várba vezetett, ahol Lepold Antal, Gerevich Tibor és Lux Kálmán fogadta s kísérte végig őket a feltárt részeken. A látogatás fontos eleme volt az az ebéd, amelyet Serédi Jusztinián vendégeként költöttek el az ország vezetői, s amelyen megállapodás született a megkezdett munkák legmagasabb szintről történő erkölcsi és anyagi támogatásáról. A tárgyalásokat visszaigazoló levélben Gömbös a következőket írta Serédi Jusztíniánnak: "A magyar királyi kormány kötelességének tartja a kimagasló nemzeti műemlék teljes helyreállítását, és előterjesztésemre elhatározta, hogy rendelkezésre bocsátja az Árpád-házi királyok esztergomi palotájának művészi helyreállításához szükséges hitelt és felkérte a kultuszminisztert, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának e munkálatok végrehajtására az utasítást és felhatalmazást olyképpen adja meg, hogy a helyreállítás munkálatai Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban lehetőleg befejezéshez jussanak."

23 Az ásatásokból fakadó idegenforgalmi tennivalók annak előrehaladásával párhuzamosan jelentkeztek a város életében. Ezek elsősorban a Szent István-évre történő felkészülésben öltöttek testet. E célra a város a 134/1935. kgy. számú határozata alapján 1935. december 7-én, szerdán bizottságot hozott létre.

24 Glatz Gyula az elnökletével tartott ülésen ismertette azt a levelet, amelyet ebben a tárgyban a belügyminiszterhez és a kultuszminiszterhez juttatott el. A Szent István-év Központi Előkészítő Bizottsága elnökéül vitéz Szívós Waldvogel Józsefet; titkárául dr. Kőhalmi Lászlót és Szalva Lászlót; alelnökéül dr. Balogh Albint; tagjaiul dr. Meszlényi Zoltánt, dr. Lepold Antalt, Reviczky Elemért, dr. Darvas Gézát, Etter Ödönt, Gróh Józsefet, vitéz Dudás Lászlót, dr. Sántha Józsefet és vitéz Szabó Istvánt választották meg. A Központi Előkészítő Bizottság munkáját az alábbi Összetételű al- és szakbizottságok segítették: Művészeti és Történelmi Bizottság: elnök dr. Lepold Antal; tagjai Ammer József, Bajor Ágoston, dr. Balogh Albin, Béres István, Buchner Antal, Einczinger Ferenc, dr. Etter Jenő, Seyler Béla, Horváth Detre, Homor Imre, Hajnali Kálmán, Horváth Dezső, Klinda Károly, Lux Kálmán, dr. Meszlényi Zoltán, Obermüller Ferenc, Paczolay Imre, dr. Sántha József, dr. Zwillinger Ferenc. Propaganda és Sajtóbizottság: elnök Turi Béla; ügyvezető elnök dr. Gróh József; tagjai Bodor Zoltán, dr. Etter Jenő, Laiszky Kázmér, dr. Lippay Lajos, dr. Marczell Árpád, Philipp