Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

76 mázsát nyomott, a régi 55-jével szemben. A cisz hangot adó, hatalmas "hangszer" felirata magyar fordításban a következő: "A megrepedt harang újraöntetett Serédi Jusztinián bíboros érsek és az esztergomi főkáptalan költségén 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István király kilencszázados jubileumának kettős szentévében."

16 Az újraöntés munkálatait a Szlezák-cég 9000 P-ért végezte el. Ezenkívül mindössze egyeden filléres vonatot fogadott a város Székesfehérvárról április 25-én. Az idegenforgalom ennek megfelelően igen szerény volt. Amennyiben pontosak az e vonatkozásban fellelhető adatok, 1937 novemberéig összesen mintegy 80000 vendége volt a városnak. Közülük közel 14 000 a diákok seregéből került ki.

17 1938: Szent István- és az Eucharisztikus Kongresszus éve A város mindezidáig legjelentősebb idegenforgalmi programjának megvalósítására már 1932-ben megkezdte a felkészülést. Az idegenforgalmi tervek kigondolói és megvalósításának szorgalmazói örömmel vették át ekkor a Nemzeti Újságból Huszár Károly nyugalmazott miniszterelnök cikkét, melyben nem kevesebbet fogalmazott meg, mint azt, hogy a Szent Imre-évet követően meg kell kezdeni a felkészülést Szent István király halálának 900. évfordulójára. Az évforduló, amely 1938-ban lesz esedékes, alkalmas arra, hogy megmozgassa az országot és a nemzetközi közvéleményt — írta Huszár. Az "Esztergom" 1932. április 27-i számában megjelent írás szerint a város ebből semmiképpen sem maradhat ki. A kapcsolódás legfontosabb letéteményese, a királyi vár azonban ekkor még földdel borítva aludta évszázados álmát. A Lepold Antal vezette Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat azonnal felfigyelt a kedvező lehetőségre, s hozzálátott a feltáráshoz és a restauráláshoz. Az idegenforgalmi szakemberek körében fellángoló érdeklődés legalább olyan volt, mint a régészeké. Érthető, hisz Eger idegenforgalmát soha nem látott magasságokba emelte az ottani vár feltárása. Vitái István az "Esztergom" 1934. augusztus 8-án megjelent számában írta: "Városunk egyik tudós főpapjának az a gondolata támadt, hogy a Várhegyet fel kell tárni és a feltárt kazamatákban, egykor föld feletti termeiben történelmi múzeumot létrehozni."

18 Az ásatások alig több mint egy hónappal korábban, június 23-án kezdődtek meg a Műemlékek Országos Bizottsága égisze alatt Lepold Antal és Alaxa Kálmán aktív közreműködésével. Szeptemberben a hasznosítás lehetőségeit végiggondolandó rangos delegáció érkezett a városba — dr. Bogisch Aladár MÁV-helyettes elnökigazgató vezetésével. A csoport tagjai között ott volt Bogyós Ottó MÁV-üzletigazgató, Szakáll Imre a MÁV III., és Kemény János a II. ügyosztályának főnöke, továbbá dr. Radocsay László főispán, dr. Meszlényi Zoltán prelátus kanonok és Glatz Gyula polgármester. Az esztergomi látogatás kezdeményezője, Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter már többször járt Esztergomban, és ismerte idegenforgalmi értékeit. Bejárták a Várhegyet, és elvben megtárgyalták a parkosítást, az utak rendezését, s elhatározták a víztorony lebontását, kilátó építését, a kerítések felújítását, cseréjét. A felmerülő költségeket állami hozzájárulás mellett az érintettek, tehát az egyház, a vármegye és a város viselték. A város, amint azt Glatz Gyula kijelentette, örömmel csatlakozott Fabinyi Tihamér elképzeléseihez. Az érdeklődés alapjául a szakembereknek az a véleménye szolgált, miszerint itt "európai nevezetességekről van szó."

19 Szeptemberben a "Magyarság" által szervezett kirándulócspport tekintette meg "... a nemrég megkezdett, de most anyagiak híján szünetelő várhegyi ásatásokat."

20 Einczin-