Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

Dr. Bárdos István ' A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925 - 1945) Az idegenforgalom mára a nemzetgazdaság egyik jelentős jövedelemszerző ágazatává vált. E rang elismerésének egyik jeleként fogható fel az, hogy megszaporodtak azok a tanulmányok, amelyek elemző módon fordulnak a gyökerek felé. E tanulmányok közé tartoznak azok a nagyobb terjedelmű írások, amelyek a Trianon után idegenforgalmi szempontból is újjászerveződő ország egyik jelentős idegenforgalmi centrumának ezirányú erőfeszítéseit tekintik át. Az említettek közül az elsőt, amely az esztergomi infrastruktúra kiépítését mutatta be, a Limes 1989. évi 2. száma közölte, "Esztergom az idegenforgalomban" címmel. A másodikat, amely az idegenforgalom helyi és regionális irányításával, propagandájával foglalkozott, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának 1992. évkönyve adta közre. Mostanra elkészült a harmadik s egyben záró rész, mely azoknak a rendezvényeknek a bemutatását vállalhatja, amelyekből kitűnik, hogy azok milyen módon, milyen céllal szerveződtek, s hány látogatót vonzottak Esztergomba. A Faluszövetség 1925-ös kiállítása Esztergomban Az 1925-re országosan konszolidálódott helyzetben - igaz ugyan, hogy még nem teljesen idegenforgalmi, de már arra utaló irányultsággal - jelentkezett egy nagyszabású kiállítás rendezésének gondolatával a Faluszövetség. Ez a szervezet e téren nagy tapasztalatokkal rendelkezett. Évek óta szervezett hasonlókat egy-egy vidéki centrumban, azzal a céllal, hogy az adott körzetben hozzájáruljon a magyar nép szellemi és anyagi kultúrájának fejlesztéséhez. E kiállítások egyként foglalták magukba az adott vidék gazdasági, kulturális, ipari, egészségügyi értékeit. Esztergomban a Belvárosi Katolikus Olvasókörben dr. Bojtay Mihály m. kir. gazdasági főtanácsos és Balogh Gyula, a Faluszövetség igazgatója 1925. március 22-én tartott előadásában fejtette ki a terv részleteit. Az elképzelés megvalósításához júliusban láttak hozzá. Ekkor ült össze a szeptemberben megnyíló kiállítás rendező bizottsága dr. Antony Béla polgármester vezetésével. A bizottság elnöke a polgármester, ügyvezető elnöke dr. Lakner László, titkára pedig Zsolt Ernő lett. További tagjai a következő kiállítási csoportok vezetői voltak: anya- és csecsemővédelem, egészségügy - dr. Sajó Lajos, kultúra - dr. Balogh Albin, történelem - dr. Marczell Árpád, művészet - Hellebrand Béla, régészet - dr. Balogh Albin, iskolaügy - lovag Bodnár György, cserkészet - dr. Mattyasowszky Kasszián, női kézimunka - Hóber Lajosné, háziipar - Horváth Sarolta, kézműipar - Sztahovits Jenő, gyáripar - Matus Gyula, malomipar - Jakus János, bányászat - Schmidt Sándor, mezőgazdaság - Hajdú István, kertészet - Alexa Emil, Sziklai Ödön, méhészet - dr. Mike Lajos, szőlészet, borászat, gyümölcsészet - dr. Lakner Gyula, Szölgyémi Gyula, vadászat - Schmiedt Ernő, halászat - dr. Rudolf Béla, erdészet - Bálás Emil, állategészségügy és állattenyésztés Beech János és dr. Lakner László, kereskedelem - Marosi Ferenc, sajtó és propaganda -