Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

Homor Imre és Vitái István. Augusztus elején tartott előkészítő ülésükön mindössze Heilebrand Béla, Sztahovits Jenő és Tober Samu fogalmazott meg néhány kérést a tárgyak elhelyezése, biztosítása és a kiállítási költségek fedezése tárgyában. Összességében a sajtó tudósítása szerint a kiálhtás előkészítése: "Nagyon lassan és határozatlanul megy ..."

! Ekkorra azonban már sikerült meghatározniuk azt, hogy egyes szakmai csoportokban milyen jellegű anyagok szerepelhetnek. így az elsőben képek, eszközök, anyagok, felszólító plakátok, nyomtatványok; a másodikban növény- és rovargyűjtemények, mutációk, kórokozók; a harmadikban kultúra, történelem, régészet, régi tárgyak, régi bútorok, művészi tárgyak, bútorok, fafaragások, érmek és plakettek, iratok, történelmi relikviák, zászlók, okmányok, régi könyvek, neves emberek levelezései, emléktárgyak, régészeti leletek, régi porcelánok, edények, cinkkorsók, tányérok, tajtékpipák; a negyedikben régi és modern művészeti alkotások, festmények, rajzok, szobrok; az ötödikben népviselet, hon- és népismereti tárgyak, népies fafaragások, tulipános ládák, kopjafák, valamint népszokások és babonák tárgyai; a hatodikban a községfejlesztés és a várostörténet fejlődését bemutató adatok, grafikonok, fényképek, rendezési tervek, iskolák, községházák, kultúrházak tervrajzai, hősök emlékei, útépítés és vízszabályozás; a hetedikben a közlekedésügy emlékei, térképek és közlekedési eszközök; a nyolcadikban az iskolaügy emlékei, rajzok, eszközök; a kilencedikben a cserkészet sport- és technikai eszközei, adatai; a tizedikben a leventék eszközei, tárgyai; a tizenegyedikben kézimunka, bársony, selyemszőttes, vásznak, szőnyegek; a tizenkettedikben házilag előállított szárított és friss tészták, aszalványok, befőttek, ízek, tartós kenyér stb.; a tizenharmadikban kézműipari termékek előállításának folyamatát ábrázoló rajzok; a tizennegyedikben a gyáripar termékei, csarnokok rajzai, gyártelepek működését ábrázoló makettek, munkások lakás- és egészségügyi viszonyai; a tizenötödikben a növénytermeléshez kapcsolódóan talajviszonyokat, térképeket, trágyázási módokat, vetésforgókat, üzemterveket, termékeket, ezek feldolgozását, kártevőket; a tizenhatodikban tej- és tejtermékeket; a tizenhetedikben gazdasági épületeket, cselédlakásokat, magtárakat, trágyatelepek tervrajzait stb.; a tizennyolcadikban a mezőgazdasági gyáripar; a tizenkilencedikben az állatfajták és a velük kapcsolatos eszközök; a huszadikban a kertészet; a huszonegyedikben a szőlészet, borászat; a huszonkettedikben a méhészet, selyemtenyésztés; a huszonharmadikban a vadászat, halászat; a huszonnegyedikben az erdészet; a huszonötödikben a szövetkezetügy; a huszonhatodikban a kereskedelem; a huszonhetedikben a sajtó; a huszonnyolcadikban a zene és dalosversenyek helyi és vidéki dalárdáinak versenyén nyert tárgyak. A nagyszabású kiállítást cserkésztáborozás, rádiózás, sportversenyek, lovasbandérium, színielőadások, szüreti felvonulás és más látványosságok kísérték. Tervezték a Kincstár és a Képtár megnyitását is. A rendező szervek száma ekkorra már háromra emelkedett. A város és a Faluszövetség mellé felzárkózott a Stefánia Szövetség is. A szeptember 20-22-ére tervezett rendezvények propagálására kis füzetecske megjelentetéséről is gondoskodtak. A kiállítás már a klebelsbergi kultúrpohtika szellemében fogant. S annak célja, mint írták, "...elsősorban hazafias. Feladata: saját termelőerőnkbe vetett hitünk gyarapítása, őstermelő, iparos és szellemi munkás testvéreink egyaránt értékes munkásságának megértését és megbecsülését erősítse s főleg, hogy a vállvetett közös munkának, az együttes termelés áldásainak s vele a nemzeti egységes erőkifejtésnek öntudatát megerősítse."

2 Augusztus végén újabb előkészítő megbeszélést tartottak, melyen eldöntötték, hogy az egészségügyi csoport anyagát a Vármegyeházán mutatják be. A művészeti csoportot pedig klasszikus egyházművészeti és modern művészeti alcsoporttal egészítették ki. A művészeti csoport keretében bemutatkozásra készült az Országos Iparművészeti Tanács is, budapesti