Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

egész országot a hadműveletek után.

88 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveinek, a nemzeti bizottságoknak létrehozásában, működésük irányításában fontos szerepük volt a koalíciós pártoknak. A nemzeti bizottságok felállításáról a 14/1945. ME. sz. rendelet intézkedett, de a korábban elfoglalt országrészeken már a rendelet megjelenése előtt megalakultak, a társadalom minden rétegét képviselve. Tevékenységük - különösen az első időkben - kiterjedt az állami élet minden területére. A rendelet értelmében a nemzeti bizottságok feladata volt a közigazgatás szerveinek helyreállítása, megújítása, de úgy, hogy "maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe". Valójában az önkormányzati testületek életrehívása csak az 1030/1945. ME. sz. rendelet alapján, annak életbe lépése után történt a nemzeti bizottságok döntései alapján 89 Az alsógallai nemzeti bizottság megalakulásának ideje valószínűleg 1945. április 5.

90 Az országos jelenségek éreztették hatásukat Alsógalla, a bányaközségek nemzeti bizottságainak életében is. Éleződtek az ellentétek nemcsak a koalíciós pártokon, hanem a nemzeti bizottságokon belül is, aminek következménye erejük, szerepük csökkenése. Megszűnésükről hivatalosan az 1100/1949. Korm. sz. rendelet intézkedett. 91 Minden településen meg kellett alakítani a községi földigénylő bizottságokat. Az alsógallai jegyző 1945. május 26-i jelentése szerint addig a községben kiosztottak 223 holdat, a földigénylők száma 153. Nem jutott föld 54 igénylőnek. Aföldhözjuttatottak közül 36 törpeés kisbirtokos, 63 ipari munkás. A tavaszi vetésterület 555 kat. hold; a megművelt föld területe 794 hold, vetetlen 42 kat. hold. 92 A közigazgatás újjászervezése, a helyi önkormányzat életre hívása a már említett 1014/1945. és 1030/1945. ME sz. rendelet alapján valósult meg, bár nehezítette 1945 nyarán az igazolási eljárás, majd 1946-ban a B-listázás. A bányaközségekben 1945. július-augusztusban tartotta alakuló ülését a képviselő-testület; Alsógallán 1945. július 21-én alakult meg húsz rendes és öt póttaggal. Ekkor választották meg a község végrehajtó apparátusát, a községi elöljáróságot, valamint a képviselő-testület munkáját segítő bizottságokat. Községi bíró Csakmag Ferenc, Il-od vagy törvénybíró ifj. Hoffmann Mihály, pénztárnok Schlegl Ferenc, közgyám Czermann János, esküdtek: Tóth FErenc, Frank János, Hermann János, ifj. Hubert József; jegyző Farnadi Jakab. 93 "A községi képviselő-testületek megalakítása" tárgyában készült jelentését 1945. november 17-én megküldte a tatai járás főjegyzője az alispánnak. Ebben azt kérte, hogy az alispán javasolja a belügyminiszterhez teendő előterjesztésében Baj és Agostyán község autonómiájának felfüggesztését. 1946. január 9-én már a tatai járás valamennyi, túlnyomórészben német lakosságú községe: Alsógalla, Baj, Agostyán, Szomor, Kecskéd, Várgesztes, Környe, Dunaszentmiklós, Tarján, Vértestolna, Vértessomló autonómiájának felfüggesztését kérte. Úgy látta, hogy "a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítése tárgyában kiadott 12.330/1945. ME. sz. rendelet végrehajtásánál" ezen községekre, elöljáróságaikra nem számíthat. A belügyminiszter valóban felfüggesztette Alsógalla község autonómiáját; a járási főjegyző a községi elöljáróságot 1946. április 12-én tisztsége alól felmentette a 9.560/1945. ME. sz. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, és új elöljáróságot nevezett ki, 94 Az új elöljáróság működése sem volt zavartalan, hosszú életű. A közöttük lévő "békétlenség" miatt dr. Tehlár Miklós járási főjegyző 1946. december 3-án felmentette őket, s