Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

ügyük az alispánhoz is felkerült 1947. március 10-én.

95 AII. világháború után Alsógalla, a bányaközségek, Magyarország minden településének gazdálkodását a háborús károk helyreállítása, az élet megindítása, a közellátás, az újjáépítés ezernyi gondja határozta meg. Az általános szegénység mellett a községi önkormányzatnak a községi bevételek átmeneti szünetelésével, illetve nagymértékű csökkenésével kellett számolnia, valamint a pengőnek már szinte kifejezheteüen értékcsökkenésével. Csak a halaszthatatlan kiadásokat tartalmazó új, 1945. évi költségvetéseket hagyhatta jóvá az alispán. Kiemelkedő még az a tény, hogy a MÁK Rt. is fizetésképtelen volt; holott a bányaközségek pótadóalapjának jelentős hányadát mindig a MÁK Rt által fizetett társulati adó képezte. így a bányaközségek pótadóalapja óriás mértékben csökkent. 96 Alsógalla "szükség" 1945. évi költségvetése kb. 200%-os pótidő kivetésével volt fedezhető. Az 1946/47. évi költségvetés ügyében a járási főjegyző döntött. Zárszámadás készítésére a háború, az infláció idején nem került sor, illetve értékelhetetlen volt. A tatai Piarista Gimnázium tatarozási költségeihez kért hozzájárulást 1945 szeptemberében a község nehéz anyagi helyzete, háborús kárai miatt a képviselő-testület nem tudta megszavazni.

97 Nem tudta átvállalni a község az elmaradt lakossági villanyáram tartozást; elvileg elfogadta a képviselő-testület a római katolikus egyházközség és iskola segélyezés iránti kérelmét, gyakorlatüag a tényleges összegről akkor tudtak dönteni, midőn a MÁK Rt. által fizetendő pótadó mennyiségét ismerték. 1945 novemberében a felsőgallai képviselő-testület kérését, a "latinmentes gimnázium" költségeihez való hozzájárulás mértékét a gimnázium tényleges kiadásának nagyságától és a beiratkozott alsógallai diákok számától tette függővé az alsógallai képviselő-testület. A hadiárvák segélyezéséről és a községi tisztviselők, alkalmazottak karácsonyi segélyéről döntött még 1945 őszén a képviselő-testület.

98 Az újjáépítés, a 3 éves terv alsógallai adatait részleteiben nem ismerjük. Azt tudjuk a járási főjegyző 1946 júliusi jelentéséből, hogy egy felrobbantott hidat helyreállítottak fából, s a középületeket anyagiak híján csak részben sikerült helyrehozni. 99 A négy bányaközség egyesítése 1945 Őszétől visszatérő téma volt a községi képviselőtestületi üléseken. Az alsógallai képviselő-testület, az alispáni leiratra, a község háztartási helyzetének ismeretében kimondta, hogy az egyesítéshez elvben hozzájárul, anyagi szempontból azonban egyelőre hozzájárulni nem tud. 100 Az egybehangzó véleményeket összegezte (a megyeivel kiegészítve) a főispán a belügyminiszterhez írt felterjesztésében. Kifejtette, hogy a négy bányaközség lakosságának többsége ipari- és bányamunkás, a MÁK üzemeiben dolgoznak. Á lakosság többségének tehát csekély a teherviselő képessége. A múltban ezen községek háztartási helyzetét a MÁK üzemeinek adói biztosították. Az államosítással a községek jövedelmük zömétől elestek, így bizonytalan, hogy háztartási helyzetük a jövőben hogyan alakul. 101 1946 őszén, az alsógallai elöljáróság kivételével, megegyeztek az egyesítés előkészítésének megkezdésében. 102 A bányaközségek sorsának alakulásában az 1947-es év jelentette a fordulatot. A magasabb állami támogatás reménye, az egységes fejlesztési terv lehetősége, az egyesített községek számára a hároméves tervben rejlő kilátások mondatták ki a három bányaközség képviselő-testületével, hogy "a négy bányaközség egyesítéséhez és várossá fejlesztéséhez hozzá-