Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

elemi népiskola volt (Felsőgallán kettő, Tatabányán egy), ahol a tanulók száma meghaladta a 3.000-t, a tanítóké elérte a negyvenet. Ugyanakkor "a három falusi felekezeti iskolába járó tanulók száma összesen 992, a tanítóké pedig 15". Ezért is alakulhatott ki az optimálisabb iskolaszervezet (osztott iskolák). Jobb volt a bányatelepi iskolákban a tantermek állapota, felszereltsége, a tanulók tankönyv-, tan szerellátottsága (a bánya segítségével), a tanítók bérezése stb. Az 1905-ben megjelent és életbe lépett új népiskolai tanterv bizonyos előrelépést jelentett az addigi magyar népoktatási viszonyokhoz képest. Az 1868: 38. tc. jelentős szerepet szánt az un. ismétlőiskoláknak. Időtartamuk 3 év; feladatuk részben az elemi iskolákban tanultak isméüése, részben a termelőmunkába való beilleszkedés elősegítése (mezőgazdasági, ipari jellegű tevékenység).

67 Az ismétlőiskoláknál jelentősebb szerepük volt a népiskolákra épülő tanonciskoláknak. Az 1927. január 11-i. képviselő-testületi ülésen jelentette be Recsák Géza községi jegyző, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság az 1751/1926. sz. határozatában elrendelte: Alsógalla köteles iparostanonc-iskolát felállítani. Ugyanakkor ismertette a szervezéssel, a költségek viselésével, a feliigyelőbizottság megválasztásával kapcsolatos tudnivalókat. A képviselő-testület a költségek fedezésére 2%-os pótadót vetett ki, illetve a községi költségvetésből kívánta a költségeket fedeztetni. A felügyelőbizottság elnökének megválasztott Knitzky Nándor helyett rövidesen új elnököt kellett választani, mivel a tantestület tagja nem tölthette be ezt a tisztséget is. Utódjául Recsák Géza községi jegyzőt (akadályoztatása esetén Böszörményi Ödönt) választotta a képviselő-testület. Az iskola igazgatójának, tanítójának tiszteletdíjával, a négy évre választott felügyelőbizottság újjászervezésével is foglalkozott a képviselő-testület.

68 Az iparostanonc-iskola költségvetésének megtárgyalása, elfogadtatása évenként szerves része volt a képviselő-testületi üléseknek. 69 Miután hely szerint az iparostanonc-iskola a felekezeti iskolában található, az iskolaszék "iskolahasználati díj" címen 800 P bér fizetését kérte a tanonciskolától. A községi önkormányzat, a politikai község mint iskola fenntartó 500 P-t állapított meg 1935-ben mint jogos kérelmet. A következő évben is visszatérő téma volt a bérleti díj fizetése. Az iskolaszék évenként és tanonconként 10-10 P megszavazását kérte a képviselő-testülettől. 500 P évi bért meg is szavaztak, és ennek mint állandó tételnek a költségvetésbe felvételéről is döntött a képviselő-testület. 70 A felekezeti iskola más rendezvény színhelye is volt; így pl. 1938-ban kereskedelmi szaktanfolyam; az FM megkeresésére téli gazdasági tanfolyam volt 1938-ban és 1940-ben.

71 A politikai községnek a felekezeti iskola működéséhez különböző módon kellett segítséget nyújtani; pl. a kántortanító lakásának, a nőtlen tanító szobájának felújításával, javadalmuknak (a VKM rendelet értelmében) természetbeni kiegészítésével. Az iskolában folyó gyakorlati oktatás elmélyítése céljából gazdasági gyakorló területet biztosított a képviselőtestület az iskolának olyan formában, hogy a község tulajdonátképező 1 kh 248 négyszögöl területet a tulajdonjog fenntartása mellett, bérfizetés mellőzésével az iskolaszék rendelkezésére bocsájtotta. 72 A már többször említett régi kéttantermes felekezeti iskola mellé új épület építése (a magyar nyelvű, már szintén említett iskola mellett) elengedhetetlenül szükséges volt tanítói lakással, kápolnával együtt. Az 1940. december 21-i ülésen a képviselő-testület névszerinti szavazással, egyhangúan döntött arról, hogy a fentebbi építkezést (az előző évi tartalék