Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

terhére) 40 ezer P-vel (a kápolnát 15.000 P-vel) támogatja. - Várható volt még államsegély és a kápolna építéséhez a győri egyházmegyétől segítség. - - Az iparostanonc iskola mellett az iskolán kívüli népművelés programjait is a felekezeti iskolában tartották, sőt leventeotthon híján a leventeoktatást is. Mindenki egyértelműen vallotta, hogy az iskola, a kultúra, a hazafias nevelés lehetőségének fejlesztése - egyhelyen - elengedhetetlen! Ennek az építkezésnek a befejezéséhez 1942-ben 10.000 P újabb segítséget szavazott meg a képviselő-testület. 1943-ban pedig az erre a célra az egyházközség által felvett kölcsön törlesztésére szavazott meg 5.000 P-t, segélyként.

73 Alsógallán, sőt a négy bányaközségben 1946-ig semmiféle középfokú oktatási intézmény nem működött; polgári iskola is csak az 1920-as években magániskolaként Felsőgallán. A települések vezető társadalmi rétegének gyermekei zömében a tatai kegyesrendi gimnáziumbajártak, illetve a lányok Budapestre. 194 l-ben szándékozták elkezdeni a Kegyes Tanítórend Kollégiumának építését. Az alsógallai képviselő-testület részéről elvi hozzájárulás született, hogy ha elkezdik a kollégium építését, a község 2.000 P-vel fog hozzájárulni a költségekhez. Szükségesnek tartották, hogy erejéhez mérten a község segítsen egyrészt az iskola általános nevelési elvei miatt, másrészt azért, mert alsógallai diákok is jártak a tatai gimnáziumba. 74 A művelődés kérdésének alakulásáról, az egyesületekről, források hiányában, még az iskolai vonatkozásoknál is kevesebbet tudunk. A szénmedence négy bányaközségében "sajátos helyzete, lehetősége és szerepe volt a népművelésnek, amely részben kapcsolódott a helyi munkásmozgalom kibontakozásához is". A sok helyről itt letelepedett munkásságban, bányászokban fokozatosan teremtődött meg az igény és a lehetőség a művelődésre. A MÁK Rt., a bányatelep urai a művelődés objektív feltételeit igyekeztek biztosítani a "kasztrendszer" szem előtt tartásával a bányászoknak, munkásoknak. A művelődési otthonok), könyvtár(ak), mozi - az Apolló, egyesületek, műkedvelő művészeti csoportok Alsógallán is megtalálhatók voltak, ha konkrét tevékenységüket nem is tudjuk dokumentálni. A VKM népművelési osztálya, a népkönyvtárak felügyeleti hatósága 1927-ben megkezdte a falusi népkönyvtárak alapítását; így Alsógallán is; s az un. "filléres áru könyvsorozatok" kiadását. Az FM a 84.280/IX. 1929. sz. rendelkezés értelmében 152 kötetből álló gazdasági népkönyvtárat adományozott a községnek. A községi elöljáróság a központilag elkészített kezelési szabályzatot kiegészítette; átmenetileg - megfelelő hely hiányában - a gazdakör a községházán helyezte el a könyvtárat. A könyvtárbizottság elnöke a községi jegyző lett. A könyvtár gyarapítására évi 20 P-t biztosított a költségvetésben a képviselő-testület. Az alakuló, működő egyesületeket (célfeladatokat, vagy talponmaradásukat) segélyekkel támogatta a községi képviselő-testület. így pl. a Polgári Lövészegylet és a Levente Egyesület a lőtér építését részben az inségenyhítő akció keretében az inségcsekkek felhasználásával kívánta megvalósítani, részben a községi önkormányzat által biztosított segéllyel. Segítette a képviselő-testület 1937-ben az Iparoskört; a Frontharcos Csoportot, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületet (rendszeresen), a Gazdakört stb. Az Alsógallai Iparosok és Kereskedők Olvasóköre, amely alakulásától valóságos kultúrmissziót töltött be, kiemelt és rendszeres segítséget kapott a községi önkormányzattól. De segélyezte (1938-ban is) az Iparoskört, melynek dalárdája első díjat nyert az országos