Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

1940-ben BM rendelet írta elő egyenruha beszerzését a tűzoltóság részére. A képviselőtestület az ehhez szükséges összeget beállíttatta a költségvetésbe. Az alsógallai tűzoltóság jó munkáját azzal kívánta elismerni a képviselő-testület, hogy a parancsnoknak, legénységnek egyaránt tiszteletdíj fizetését határozta el, valamint a tűzoltóotthon felszerelésére külön összeget szavaztak meg 1942-től. Arról is döntött a képviselő-testület, hogy a tűzoltáshoz szükséges agregátor működtetéséhez 6-700 m nyomótömlő, motalkó és kenőolaj beszerzésére az 1942. évi költségvetésben kell a pénzt biztosítani. 65 A községfejlesztés, községrendezés sokirányú és a kellő anyagi fedezet híján, mindig nehéz feladata volt a községi képviselő-testületnek. Ez és a község pénzügyi egyensúlyának fenntartása jelentette a községi önkormányzat számára mindig a legtöbb időt, energiát, előrelátást kívánó munkát. 3. Oktatás-művelődés kérdései; egyesületek Az eddig tárgyalt feladatok mellett a mindennapi élet egy-két területén nézzük még meg, hogyan alakult a helyi önkormányzat, a községi képviselő-testület munkája. A község háztartását tárgyaló fejezetben már több, oktatással kapcsolatos, oktatást érintő területről szóltunk, amelyet a képviselő-testület segített a rendszeres segélyek biztosításával. Áttekintésünk források hiányában még az adagosnál is hiányosabb. Ami egyértelműen megállapítható: Alsógallán az elemi iskola - mint már írtuk - felekezeti jellegű; a római katolikus egyház tulajdonában. Ugyanez a helyzet Felsőgallán és Bánhidán is, illetve Bánhidán református elemi iskola is működött, míg Tatabánya községben a MÁK Rt. tulajdonát képező un. társulati iskola volt. Az óvodák a múlt század végén, a XX. század vizsgált időszakában csak részben töltötték be az "alsófokú oktatási intézmények" funkcióját. Az alsógallai képviselő-testület a múlt század végén egyhangú "nem" szavazattal utasította el "az állandó gyeimekmenedékház" felállítására vonatkozó jegyzői javaslatot a község mostoha anyagi helyzetére hivatkozva; csupán a "nyári menedékhely" felállítását szavazták meg. Általában az óvodák csak a "szociális megőrző" funkcióját töltötték be, függeüenül attól, hogy a 40-es években már a "nyári gyermekotthon" költségeihez is költségvetésben biztosított összeggel hozzájárult a képviselő-testület.

66 Ismeretes, hogy az alsófokú oktatás helyzetét tartalmilag és irányítás szempontjából az 1868: 38. tc, az Eötvös József nevéhez fűződő népiskolai törvény határozta meg. Á bányaközségekben (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida) római katolikus felekezeti népiskola működött. Az iskolaszék elnöke a mindenkori plébános volt. Felsőgallán és Bánhidán a századfordulón részben osztott népiskola, Alsógallán osztatlan iskola működött. Hogy ez így alakult, annak valószínű magyarázata a községek eltérő lélekszáma, s ennek következtében eltérő a tankötelesek száma is, másrészt a községek lakosságának anyagi, társadalmi helyzete. A századfordulón a bányaművelés megerősödése nemcsak lélekszám-növekedést jelentett, hanem az új típusú iskola, a "társulati" népiskola megjelenését is. 1918-1920-ra, Alsógalla nagyközség létrejöttének idejére a népoktatás a bányaközségekben döntő részben a MÁK Rt. kezébe került, arányban a lakosság lélekszámának növekedésével, a bányászkodás elterjedésével. Ekkorra a MAK Rt. kezelésében és tulajdonában három