Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

lévő vízmosások megkötésével kapcsolatos munkák költségeit, így pl. a Lehel út és a Szőlőhegyre vezető út kimélyüléseinek rendbehozását. (így kapcsolták össze a községrendezést a munkanélküliség enyhítésével.)

61 Az 1939/40. évi inségjárulékok terhére inségmunkások segítségével kívánta megvalósíttatni a képviselő-testület a tűzvédelmi lejáró kiépítését; az utcakövezésre biztosított pénzből a Vida Jenő és a Jókai utcák rendbehozatalát; költségvetésben külön erre a célra biztosított pénzből a szennyvízcsatorna kiépítését.

62 A villamosítás, a villanyvilágítás viszonylag zökkenőmentesebb bevezetése Alsógalla községben a MÁK Rt. jelenlétével, érdekeltségével magyarázható. A MÁK Rt. vezérigazgatósága és Alsógalla község elöljárósága között 1924-ben létrejött szerződés értelmében (bírva a képviselő-testület egyhangú hozzájárulását) az áramdíj kWó-ként öt kg tatai szén mindenkori ára. A vezeték berendezési költségeit 15.000 aranykoronában állapították meg, mely összeget 5%-os kamattal 5 évi részletben kívánt fizetni a község. Ehhez a költséghez a község a forgalmi adóból származó összjövedelemmel járult hozzá, míg a többi összeget - az áramfogyasztás arányában - a fogyasztókra vetették ki. A képviselő-testületi határozatot, a szerződést az alispán jóváhagyta. A képviselő-testület a villamossággal kapcsolatos ügyek intézésére un. világító bizottságot hozott létre. Lehetőség volt a közvilágítás mellett, hogy az utcai fővezetékről mindenki - saját költségén - a lakásába bevitethesse a villanyáramot. 1926-ban a községi jegyző előterjesztette a villanyvilágító bizottság javaslatát önműködő áramszámláló beszerzésére. A villanyvezetékek amortizációja 1929. október 31-én lejárt. Ezután az áramdíj kWó-ként 25 fill. Az 1936. május 14-i közgyűlés foglalkozott azzal, hogy a villamos-fővezeték 255 millió koronába került a községnek, amely költséghez az új, 1923. május l-e óta épült házak tulajdonosai nem járultak hozzá. A község jegyzője indítványozta, hogy pótlólag ezeket a lakókat 20-30 P pótdíj megfizetésére kötelezzék, amely összeget az időközben elkorhadt, gyenge villanyoszlopok kicserélésére és újabb utcáknak a közvilágításba történő bekapcsolására fordítanák. A MÁK Rt. és a község közötti, a község villamosenergia ellátását biztosító szerződést 1941-ben újították meg ismét.

63 A II. világháború küszöbén nemcsak a lőtér, gyakorlótér építés, a levente egyesület, -kiképzés költségei jelentek meg kiemeltebben a községi költségvetésekben, hanem a légvédelemmel, légoltalommal kapcsolatos kiadások is. 1938 őszére (a felsőbb utasításnak megfelelően) Alsógalla is elkészítette légoltalmi tervezetét, szervezetét. A berendezés megépítése, a kellékek beszerzése kb. 10.000 P-t tett ki, amelyet öt éven belül kellett fedezni évi 2.000^2.000 P-vel. A képviselő-testület az október 22-i rendes ülésén fogadta el a tervezetet és kimondta, hogy az 1938. évi pót- és az 1939-1942. évi rendes költségvetésben 2.000-2.000 P-t kell tervezni a légoltalmi kiadások fedezésére. Az összeg felhasználásáról évenként jelentést kért a képviselő-testület.

64 Már 1892-től rendszeresen megválasztotta a képviselő-testület ülésein a "kötelező tűzoltósági tagok"-at. 1935-től az Önkéntes Tűzoltó Testület tagjait mentesítették a közmunkakötelezettség 50%-ának fizetése alól; így kívánták - a M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter 4082/1906. sz. rendelete értelmében - elismerni az önkéntes tűzoltóknak a köz érdekében végzett tevékenységét.