Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

bíráskodás, az állami anyakönyvek és nyilvántartások vezetése, az állami közadók kivetése és behajtása stb. A község önkormányzati és igazgatási teendői a gyakorlatban nem váltak el egymástól, hanem váltogatták, kiegészítették egymást. Szoros kapcsolatban állt a községi igazgatás a község lakosságával. A születéstől a halálig az igazolások, a bizonyítványok sora kapcsolta össze a község lakosainak életét a községi elöljárósággal.

33 "Minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartozni" - ennek napi megjelenése az illetőségi, honosítási kérelmek. Elbírálásuk előtt az illetőségre vonatkozó adatok beszerzése, értékelése a községi jegyzőnek jelentett nagy munkát.

34 A képviselő-testület döntött a díszpolgári cím adományozásáról. 1927-ben Vida Jenőt, a MÁK Rt. alelnök-vezérigazgatóját, 1933-ban Rehlig Konrádot, bányaügyi főtanácsos, bányaigazgatót Alsógalla község fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréséül választották a község díszpolgárává.

35 Többszöri tárgyalás után úgy döntött a községi képviselő-testület, hogy a jegyzőt (jegyzőgyakornokot) illesse a forgalmi adó kezelési jutalék, a fogyasztási adó 30%-a; az anyakönyvi kivonati, marhalevél kezelői, végrehajtási, húsvizsgálati díjak 50%-át a kezelők kapják meg.

36 A községi önkormányzat tevékenységét tükröző képviselő-testületi jegyzőkönyvekben gyakori téma volt a község háztartásának tárgyalása, a községi adók kivetése, azok felhasználása, a községfejlesztési, -rendezési célok megvalósításának módja, lehetősége. A község önkormányzati és igazgatási feladatait csak rendszeres gazdálkodással oldhatta meg; bevételre, szükség esetén hitelre volt tehát szüksége. A község jövedelemforrásai voltak: a községi vagyon (ingatlan, tőkepénzek, üzemek), a községi adók, illetékek, díjak, juttatások, a lakosságtól igénybevehető természetbeni szolgáltatások stb.

37 Alsógalla község vagyonának legjelentősebb hányada a MÁK Rt-től, az Eszterházy uradalomtól, a már jelzett virilisektől származott. De vagyona után adózott a létszámban, vagyonban egyre növekvő iparos kereskedő réteg. 38 A község pénztárába folytak be a szegényalap, a községi kórházalap pénztár bevételei, az iskolai alapvagyon bevételei (az iskolai földek után járó bér, az évi kamatok stb.), a különböző községi közjövedelmek (bor-, húsfogyasztási díjak; vadászati jog bérbeadásából származó bérleti díjak; fogyasztási-, italmérési-, általános kereseti adók, különböző illetékek stb.). Bevételt jelentettek a község mint jogi személy tulajdonát képező ingatlanok bérbeadásából származó bérleti díjak. Gyakori téma volt az adók leszállítását, mérséklését kérő beadványok. A lakosság természetbeni juttatásokkal, kézi és igás napszámmal segítette a községi célkitűzések megvalósulását, pl. kövezés, járdaépítés, egyéb építkezések esetén, amit pénzzel is meg lehetett váltani.

39 Az 1886: 22. tc. 59., illetve 121. paragrafusa értelmében a képviselő-testület évenkénti döntése alapján (névszerinti szavazással) a községi tőkepénzeket a Tatai és Tóvárosi Takarékpénztárnál, illetve a Tatai Takarékpénztárnál, a Tatai és Tóvárosi Közgazdasági és Iparbanknál, a M. Általános Hitelbank Tatabányai Kirendeltségénél, a M.Kir.

; Postabank pénztárnál kívánták elhelyezni. 40 A község költségvetéseinek részletes elemzésére, bevétel-kiadás alakulásának vizsgálatára nem térhetünk ki, de azt a költségvetések képviselő-testületi jegyzőkönyvi adatainak ismeretében megállapíthatjuk, hogy a tervezett kiadások fedezése csak 40-50%-os pótadóval, sokszor pótköltségvetéssel volt megoldható. - Bár olyan év is volt, amikor a hiány fedezésére 65,75%-os pótadó kivetése volt szükséges, pl. 1932-ben, 1941-ben. - Pótköltségvetésre volt