Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

szükség az 1925., 1927. évben, 1928-1933-ban, 1936-ban, 1938-1940-ben, 1942-ben. 41 Az átlagtól eltérő, a pótköltségvetést, hiteltúllépést magyarázó kiadások közül néhány, pl. 1925-1926-ban: A még 1896-ban leégett, községházának nevezett épület helyett végleges megoldásra, új községháza építésére volt szükség. Plébánia, járványkórház építése, tanítói lakás biztosítása, a levente egyesület felszerelése, közvilágítás fejlesztése, kovácsház építése, általános községrendezés mind-mind halaszthatatlan kiadások. De növekedett az alkalmazottak fizetésére, szegények segélyezésére, az elhalt hősök emléktáblájára stb. fordítandó összeg is; attól függetlenül szükséges volt a pótköltségvetés, hogy a bánya társulati adóját két évre visszamenőleg egyszerre kapta meg a község. 1928-ban, 1940., 1941., 1942-ben előre nem látott kiadások miatt következett be hiteltúllépés; pl. ingatlan vétele utáni illetékekből, megyei pótadók emelkedéséből, képviselő-testületi határozatokból következtek az előre nem látott kiadások. 42 Igen kritikus volt az 1931-1932. év. A MÁK Rt. 1931-ben az Alsógalla községnek fizetendő adóját nagymértékben lecsökkentette. Ennek következtében olyan mértékű pótadóalap hiány merült fel, hogy az alispán által engedélyezhető 75%-os pótadóból is csak +15.000 P kölcsön felvételével tudta volna a község kiadásait fedezni. A község ígéretet kapott a vármegyei Árvaszéktől, hogy a 15.000 P kölcsönt szükség esetén 10 évi visszafizetési kötelezettség mellett megkaphatja, a kölcsönnek a község ingatlanaira történő bekebelezése mellett. A kölcsön felvételét azonban az alispán nem engedélyezte. Az 1932. évre már eleve tervezett 75%-os pótadó, az elmaradt kölcsön, az év vége közelsége arra késztette az elöljáróságot, hogy kérje az alispántól 20%-os pótadó kivetésének engedélyezését, az 1931. évi hibás költségvetés kiigazítását, amit a képviselő-testület névszerinti szavazással, egy ellenszavazattal, elfogadott. 43 Az 1933. évi pótköltségvetést a Galla-patak tisztítási költségéből Alsógalíára eső összeg (1.554- P), a postaügynökség beindítása, a bejelentőhivatal fenntartása indokolta. 1938-ban a légvédelmi, szociális intézmények építése; 1939-ben a MÁK Rt. társulati adójának nagy mértékű csökkenése s a már megrendelt, beindított építkezések (istállók, cselédlakások amelyek már életveszélyesek -, ravatalozó) folytatása, befejezése tette szükségessé a pótköltségvetést. 44 A rendszeresen összeállított vagyonleltár tájékoztatta a képviselő-testületet a község vagyonának állásáról, alakulásáról. Á költségvetést, zárszámadást, vagyonleltárt végsősoron az alispán hagyta jóvá. A község kiadásai között fontos tétel volt mindig a községi elöljárók fizetése, tiszteletdíj emelése (az inflációval lépést tartva), segélyezése; a szegődményesek megélhetési körülményeinek javítása (a napi drágulás mértékéhez viszonyítva). Hegyközség nem lévén Alsógallán, a szőlőbirtokosok egy elöljárót és három hegypásztort választottak. Fizetésük nem volt, tevékenységükért évi 50 P jutalom kifizetését szavazta meg a képviselő-testület. A törzskönyvvezetőt 1928. január 1-től havi 100 P illette meg. A közellátással kapcsolatos teendőket ellátó tisztviselő, kisegítő díjazását is a dráguló életfeltételekhez kellett alakítani. 45 A község háztartásában állandó tétel volt a különböző segélykérelmek kielégítése; pl. az iskolaszék a tanítói fizetés kiegészítése (1924), az alsógallai iskola kapuval történő ellátása (1925), padok javítása érdekében (1926), általános segélyezés céljából, tanügyi, tanítói lakási, iskolai kiadások fedezésére (1930, 1937) kért és kapott segélyt. De adott segítséget a képviselő-testület a Tatán építendő közkórház költségeihez; az Országos Gyermekvédő Ligának; a vakokat gyámolító Országos Egylet dunántúli fiókegyletének; a Magyar Nemzeti