Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

Magyarország legfontosabb szárazföldi kereskedelmi útvonala, az Alföldet az örökös tartományokkal összekötő "Mészárosok útja" derekán szelte át az óriásbirtokot." E mellé az út mellé kellett embereket hozni a földekre. Eszterházy József Elszászból, Bajorországból hozatott telepeseket, de érkeztek a Felvidékről szlovákok is. Hét község teljesen újonnan települt a tatai uradalomban: Alsógalla, Felsőgalla, Agostyán, Baj, Dunaszentmiklós, Tolna és Zsemlye, ahol is a megtelepültekkel az uradalom un. örökös szerződést kötött. ... Alsógallán a letelepülők fél, illetve egész úrbéri telket kaptak, Felsőgallán 3/4 telket." "A 18. század második felében mind gyakrabban élt az uradalom azzal az eszközzel, hogy a kötelező munkák, fuvarok elvégzésére az egész telkek után megszabott "robotkötelezettséget kiegészítette a különböző telken kívüli földek használatáért kivetett robotokkal. "Az uradalmi terhek mellett a jobbágyokra állami, megyei terhek is nehezedtek", így pl. a katonaság költségei. Mária Terézia úrbérrendelete átmenetileg bizonyos védelmet jelentett a jobbágyság számára. A katolikus egyház az uradalomtól mindhárom községben jelentős támogatást kapott; pl. Alsógallán a római katolikus templomot Fellner Jakab tervei szerint javították 1756-ban; 1780-ban káplánt kapott a község, majd önálló plébániát. 4 A II. József kori népösszeírás alkalmával 76 házat, 112 családot, 298 férfit, 282 nőt (összesen 580 fő) írtak össze. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása: pap, nemes, tisztviselő nincs, paraszt 41, polgár és paraszt örököse 36, zsellér 66, egyéb 15, szabadságolt katona 1, 1-12 éves gyerek 105, 13-17 éves gyerek 34. 5 Az 1828. évi országos összírás szerint "Alsógallán 1828-ban 33 nyolcadtelkes és 20 tizenhatodtelkes gazda 10-12, illetve 5-6 holdon gazdálkodott. Emellett 32 házas- és 14 hazátlan zsellér élt." A zselíéresedés fokozódott 1818 után nemcsak Alsógallán, hanem Komárom megye többi községében is. Az egész tatai uradalomban különösen szembetűnő volt a házatlen zsellérek számának gyors emelkedése. Ugyanakkor nőtt a majorsági termelés, amivel egyenes arányban nőtt a robot, a munkaerő-szükséglet. A vármegye leggyakrabban fuvarral terhelte meg a községeket. A feudális viszonyok elmaradottsága, az uradalmak belső gondjai, a parasztság föld utáni vágya a reformországgyűlések vitáiban, törvényeiben is nyomot hagyott. , . 1848-1849, a jobbágyfelszabadítás, az áprilisi törvények Alsógalla és a többi elődközség életében is változást jelentett. "A tata-gesztesi uradalom úrbéres parasztsága 256.551 gyalognapnyi robot, évi majdnem 4.500 Ft census, 45.000 pozsonyi mérő dézsmagabona szolgáltatása alól szabadult fel." A tatai uradalom népe is kivette részét 1848 nyarán a forradalmi eseményekből. "A nemzetőrség tatai járási II. századában ... Alsógalla 40 főt ... állított ki. ... A honvédsereg kiállítása során a tatai és gesztesi járásnak összesen 1064 honvédet kellett biztosítani, ebből Alsógallára 687 lakos után 11 katona jutott." Alsógalla, illetve az uradalom három községe, valamint az ország falvainak parasztsága nem elégedett meg a jobbágyfelszabadítás során nyert jogokkal. Az általa használt föld egész területét kívánták szabaddá tenni a jogi kötöttségektől függetlenül. A parasztság saját igazságérzete szerint akarta végrehajtani a jobbágyfelszabadítást. A szabadságharc bukásával új fejezet kezdődött a jobbágyfelszabadítás végrehajtásában,