Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

a nemzet, Alsógalla történetében. "1850-ben népszámlálást tartottak, s a tatai járásban 28.188 főt számláltak össze. Alsógallán 629 lakost és 2.397 hold földet." 1852-ben Alsógallán 89, nagyjából közepes minőségű házban 168 szobában laktak a falu lakosai. A két Gallán a föld minősége kb. harmad- és negyedosztályú volt és 141 szarvasmarhát, 110 lovat, 102 sertést írtak össze. Továbbra is jellemezte Alsógallát, illetve a három községet az uradalommal szembeni harc (erdők, legelők, használata, a paraszti telek nagyságának alakulása tárgyában). Alsó- és Felsőgalla területén még kevesebb föld jutott a parasztoknak, mint Bánhidán; ennek egyetlen magyarázata a földterület elégtelen volta. "Alsógallán 1886-ban 772 hold szántó, 8 hold kert, 64 hold szőlő, 122 hold rét, 61 hold legelő és 1.277 hold erdő volt. A beltelkekkel és az adó alá nem eső területekkel együtt 2.384 hold 1.332 négyszögöl. Az uradalom kezében volt 1898-ban 1.788 hold terület.... A falu a tatai út mellett építette házait az út két oldalán. ... A házak mögötti kert kifutott a patakhoz, s a patakon túl a káposztás kertek következtek, amit Bánhida elvitatott." 6 Borovszky Samu Komárom megyéről szóló kötetében olvashatjuk, hogy a századforduló táján 119 ház és 935, főként német ajkú római katolikus lakos található Alsógallán. Postája, távírója, vasútállomása Tatabánya. Régi római katolikus temploma a török megszállás alatt elpusztult; a 20. században is meglévő 1833-ban épült. 7 A tatai bányászat megalapítója Királdi Hercz Zsigmond a Magyar Általános Kőszénbánya (MÁK) Rt. vezérigazgatója. - Tevékenységét, a MÁK Rt-nek Komárom vármegye, az ország vérkeringésében betöltött szerepét Sárközy Aurél főispán is méltatta. - Alsógalla határában 1896-ban indult meg a szénbányászat. Á megnyíló bánya, a közelében létrejövő bányatelep, Alsógalla-bányatelep 1896-tól 1902-ig közigazgatásilag Alsógallához tartozott. 1902-ben Tatabánya néven kisközséggé alakult; 1923-ban lett nagyközség.

8 Látható a fentebbi adatokból, hogy a bánya, a bányatelep átformálta a négy község (Felsőgalla, Bánhida, Alsógalla, Tatabánya) arculatát. Á bányanyitás azonban jelentősen éreztette hatását nemcsak a négy községben, hanem Komárom megyében, az egész országban. A MÁK Rt. - mely megvásárolta a szénbányászati jogot az Eszterházy uradalomtól tevékenységének következtében a szénbányászat, a bánya- és ipartelepek nemcsak a tatai medencében, hanem országosan is óriási fejlődésnek indultak. A négy bányaközségben a lakosság számának alakulását, 1910-1941 között, az alábbi táblázat szemlélteti: Időpont Alsógalla Bánhida Felsőgalla Tatabánya Összesen 1910. 1.622 3.638 9.563 8.104 22.927 1920. 1.336 5.005 13.378 8.491 28.210 1930. 1.308 9.424 15.570 6.844 33.146 1941. 1.770 11.763 17.110 7.312 37.955 Az 1910-ben még Alsógallához tartozó Suligai telepről sokan Felsőgallára költöztek, ezért 1920-ra lakosságának száma erősen lecsökkent. Tatabányáról az 1920 és 1930 közötti években sokan átköltöztek a Felsőgallához tartozó kolóniákra." 9