Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kántor Klára: A nemesi genealógia fonásai a Nyitra vármegyei levéltárban

Az iratokhoz tartozó névmutatót Romhányi levéltárnok állította össze 1906-ban,,.Nyitra vármegye levéltárában található czímeres nemes levelek jegyzéke" címen. Az 577 egységet tartalmazó jegyzék a név mellett feltünteti az iratok eredeti jelzeteit (Nob., fasc., num.), amiből kiderül, hogy a nemesi családi iratok közül emelték ki. Az indexben szerepel továbbá az adományozó neve és az elnyerés időpontja. Az Acta Nobilitaria legnagyobb és forrásként is leggazdagabb állaga, a I-7/b jelzetű , a családi iratok. Az 53 doboz irat és egy kötet mutató időhatárai: 1639-1849. Az iratok a családnevek sorrendjében - családonként külön dossziéban - fasciculusok ill. elejétől folyamatosan számozott numerusok szerint követik egymást. Az index - mely össz. 1207 családot tartalmaz - természetesen közli a jelzeteket. Az iratok kb. 75%-a latin, a többi magyar és elenyésző részben szlovák nyelvű. A dossziék változó mennyiségű iratot -1-2 laptól akár fél doboznyiig terjedő mennyiségűt - tartalmaznak. Sokféle irattípust találunk közöttük. Az egyik leggyakrabban felbukkanó irat a Nyitra vagy más vm-ék által kiadott nemesi bizony ságlevél, amely magában foglalja az armális szövegének másolatát, illetőleg a kihirdetés helyét és idejét. Ez azért volt fontos, mert kihirdetés nélkül nem volt érvényes a nemesi rangra emelés. Ugyancsak sűrűn talákozunk az iratok között a különféle nemesi ügyekben a vármegyéhez benyújtott folyadmányokkal. Kajuch Ferenc és Ignác azzal a kérelemmel fordult a vármegyéhez, hogy a Pest vm-től 1828-ban nyert nemesi bizonyságlevelüket kiadni szíveskedjen, melyet - mint a jegyzőkönyvi kivonatból megtudjuk - „mivel az már ócska s gyenge volna, Levéltárunkba bététetnők, s ugyan azt Megyei pecsétünk alatt számukra hitelesen kiadnók." (24) A folyamodványok számtalan életrajzi adattal, érdekes hely- és kultúrtörténeti információkkal szolgálnak. Szemléletes példaként említhető Kardhordó József kir. sóellenőr instanciája, aki 1836-ban fia számára kért ajánlást a „Nemes Megye közönségétől" , mivel az a bécsi Theresianum lovagnevelő intézetbe „valamely hely megnyerése végett Ő Felségének ajánltatni fog." Megtudjuk azt is, hogy a hely elnyerésére a pályázatot vármegyei ajánlással a Helytartótanácson keresztül lehet eszközölni. Nyitra vármegye meleg ajánlásában a kérelmező érdemeinek felsorolása közben azt is megemlíti, hogy „több évek előtt saját költségein egy gyümölcsfa oskolát létrehozván, melyből oltványokat, nemesítő gyümölcsfavesszőket, úgy a szederfákat is a környékbeli lakosok közt személyválogatás nélkül, ingyen kiosztogat." Hiába azonban a kitűnő bizonyítvány, mert mint a Helytartótanács leirata közli a megyével, a helyet már betöltötték, így a pályázat elkésett

<25) A18. század folyamán egyre nagyobb számban keletkeztek végrendeletek, melyeket első ízben az 1715:27. tc. szabályzóit, kimondva, hogy végrendelkezni csak hiteleshely vagy tanúk előtt lehetett. Hitelesek voltak nemcsak az egyházi testületek, de a megyék kiküldöttjei is, akik a szóban tett végrendeletről jegyzőkönyvet vettek fel, s ezt a végrendelkező haláláig a levéltárban tartották elzárva. A tanúk előtt tett végrendelethez öt nemes tanú jelenléte, aláírása és pecsétje volt szülséges. Általában ebben az időszakban is nemes ember csak szerzett ingatlanáról és ingó vagyonáról végrendelkezhetett.

(26-) Kozma Ádám 1780-ban, Pogrányban tett végrendeletet a vármegye kiküldött bíráinak jelenlétében, melyben - a szokásnak megfelelően - először az egyház javára rendelkezik: a zobori barátoknak és a nyitrai szürkebarátoknak 10-10 forintot, a pogrányi plébánosnak szentmisékre 5 forintot, a nyitrai ispitabélieknek öt mérő búzát hagyott, míg János és László öccseire a gesztéi úti és a „poronnai dombradüllő" földrésze maradt.

(27) A nemesi birtokviszonyokra, a nemesség egyes rétegeinek gazdasági helyzetére vonatkozó fontos irattípusát alkotják az - osztályegyezségek csatolmányaként megjelenő vagyonleltárak Ezekben részletesen felsorolják a családtagok összes ingatlanait, azok fajtája (szántó,