Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

d. Flórián Jánosné tőke 50 fi 16 d, kamat lf.25 d- együtt 51 fi 41 d. Bálás István tőke 105 fi 15 d, kamat 2 fi 62 d- együtt 107 f. 77 d. öreg Egyedi Mihály tőke 15/90 1/2 d, kamat 37 d - együtt 16 f. 27 1/2 d. Cassában vagyon Csivi Mihály által nótárius helyett fizetett pénz 6 fi 55 d, Petravich László által fizetett 115 f 38 d, az 1804-ben által adatott pénzbül 20 fi A 1806. Febr 17 Öreg Egyedi Mihálynak elocáltatott 20 f. 71 d. A 1806 4 May Tót Mátyásnak 11 fi 42 d. 1806 12 May Zsirkai Ferencnek 10 fi, 1806 Sept 15 Császár Jánosnénak adatott 20 f. 1806 25 May Ifi. Dinnyés Istvánnak 50 fi, Pósa Jánosnak 30 fi Mind együtt tőke 834 fi 53 d, kamat 26 f. 22 d - együtt 860fi 75 d. Meg halván egyik Árva, úgy mint a Gyermek, ennek Jussa 372 fi 52 kr kétfelé vétetett, úgymint egy része az az 186 f. 26 kr Ilona leányka részére, másik része pedig úgy mint 186 f. 26 kr Borbála részére, aki már ezen kivül a maga Jussát egy harmad részben 372 f. 52 kr ki vette effective. Csivi János Árvái. Vagyon Substant. 375 fi 50 d. Ezen Substantia ab A 1804 die 4 Febr mindenestül vagyon Csivi Mihálynál. Madari Mátyás Árvái. Ezen Árváknak csupán egy Házatskájok volt, melly el-adattatott Finszterpek József kömivesnek 80 fi ebbül lefizetvén 10 fi, mellybül adósságba 3 fi az özvegynek Jussába 7 f. adattatván, marad számadás alatt 70 f. Finsterpek Józsefnél ab A 1805 May 14 tőke 70 fi, kamat 2 fi 45 d- együtt 72 fi 45 d. A Házat vissza vették az Árvák, és igy ezen dolog meg szűnik. Fajt Lukács Árvái. Vagyon Substantiájok 3 fi 10 d. Valamelly csekély kukorica, melly ha el-fog adódni, az árva perceptioba fog vétetődni. Sterk Józsefnél ad A 1805 Apr 1-től tőke 30 d, Almási Andrásnál tőke 1 f31112 d, Nagy Andrásnál tőke 281/2 d, Vizi Ferencnél tőke 65 d, Cassában 55 d. Mind együtt tőke 3 fi 10. Ezen tsekély Substantiát fellyül múllyák az adósságok; melly ékkel Fajt Lukács adós maradott. Summa ummarum tőke 4833 fi 30 d, kamat 589fi 291/2 d- együtt 5422 fi 591/2 d. Sig. Bajna 30 Xber 1805. Per Martinum Nagy Notar, Nagy András Árvák Attya." (60

'* Forrásunk több következtetés levonását teszi lehetővé. Kezdjük ezek közül talán az egyik legtermészetesebbel. A lakosság jelentős része szerepel az árvák számadásában. Az összeírásban 1805-ig 115 nevet találunk. Akiválasztott 1795/1796-os évben a vármegye adószedői 253 adózót találtak Bajnán.

(61,) Az árvaként feltüntetett egyes személyek, illetve árva gyerekes családok száma 42. Maga a forrásunk majd 20 évet tekint át, sőt e későbbi bejegyzésekkel még ezt meg is tetézi. így az árvaügyben érintett családok száma 6,02 %. De ha tekintettel vagyunk arra, hogy az árvák számadásába felvett családok zöme telkes jobbágy volt, ez az arány jelentősen megnő. Az 1795/1796-os vármegyei dicalis összeírásban értékelhető összefüggést 28 esetben találunk. Magasabb arány, mint amit Sárpilisen más összefüggések vizsgálata során ebben a korszakban találtak.

(6 } Magyarázatul szolgálhat egyrészt a hasonló nevek sűrű felbukkanása és az, hogy Sárpilissel szemben itt egy nagy uradalom központjáról van szó, ahol a különböző iparosok személye szinte évenkint változott. Én ezt a számadatot is értékelhetőnek tartottam. A telkes jobbágyok száma 12, a házas zselléreké, köztük az iparosoké 15, a hazátlan zselléreké 1. Megállapíthatom, hogy a telkes jobbágyok és a házas zsellérek árváinak kezelt vagyona közt lényeges különbség nincs. Ezt egyértelműen magyarázhatja az, hogy a telek mint a földesúr tulajdona nem került be a számadásba, s valószínűleg a telkes jobbágyok esetében a telek használata a családon belül maradt, tehát azt vagy az özvegy, vagy a legidősebb fiú, vagy valamelyik rokon tovább is vállalta. Az árva családok és az árváktól felvett pénzt használók száma együtt meghaladja a lakosság felét, azaz az adófizetők felét. A leggyakrabban kölcsönzők egyértelműen sem a jobbágyok, sem a házas zsellérek csoportjába nem tartoztak. Egyedi Mihály 1791-1805