Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

össze, akiknek 66 ökre, 12 lova volt. Búzát, árpát, zabot, tönkölyt, kölest termeltek. A szőlők még alig fordultak termőre. De a környék jellegzetes méhészkedésének már komoly nyomait láthatjuk. Hat ökre és egy-két lova volt a legmódósabb jobbágyoknak: Pap Mátyásnak, Tatai Mihálynak, Tot Benedeknek, Szabó Mihálynak. Melletük ott találjuk a jellegzetes bajnai neveket: Bakó, Flórián, Kósa, Márkus, Pallagi, Rácz. Az összeírtak között szabadként, tehát nem jobbágyként találjuk (Issa János változatban) a későbbi Izsók és József elődjét. (21 -) Érdekességként kell megemlíteni, hogy még 1696-ban létrehozta Esztergom vármegye a rend fenntartására a parasztvármegyét, amelynek kötelessége volt a vármegyei tisztviselők és hajdúk távollétében a falvak rendjére felügyelni, a rablók, kóborlók ellen fegyveresen is fellépni. A parasztvármegye kapitánya Esztergom városában székelt, da hadnagyai Bajnán, Maróton és Nagysápon voltak. Bajnán Pancha István hadnagy parancsolt, a pusztákon pedig Józsa István. ^ Bajna gazdasági erejét jól mutatja, hogy 1699-ben már 70 ökör és 34 ló után adóztak. Az állami adóteher lényegében két részre oszlott. A hadi adóra, amely a Magyarországon állomásozó katonaság eltartását szolgálta és a házi adóra, amely a nemesi vármegye fenntartását célozta. Ebből fizették a vármegyei tisztviselők bérét az alispántól a hóhérig, a tisztviselők napidíját, utazási költségét, a vármegyeháza fenntartását. Sajátos kulcs, a dica alapján vetették ki a községek adóját, amelynek megfizetéséért az egész község felelős volt, bár egyénenként írták össze az állatokat, a föld nagyságát. Bajna 1699-ben 130 dica után 455 forint adót fizetett, ennél többet csak Tokod adózott. 1698 december 5-én Szörény László József teológiai doktor személyében plébános került a templomhoz, amely Szent Adalbert tiszteletére épült A bajnai plébános látta el 1701-ben a környéken a következő filiákat: Tokod, Nagysáp, Epöl, Héreg, Sárisáp.

(230 Bajna és az esztergomi járás gazdasági fejlődésének, gyors lélekszám-növekedésének véget vetett az 1703-ban kirobbant Rákóczi-szabadságharc. A legsúlyosabb csapás 1706-ban érte a Rajnaiakat. II. Rákóczi Ferenc csapatai hosszú ostrom után elfoglalták Esztergom várát. Bár Esztergom környéke ebben az időszakban kuruc kézen volt, a vár bevétele nagy sikert jelentett A Duna mente fontos erődítményei közül egyetlen került kuruc kézre. Rákóczi távozása után azonban Starhemberg csapatai rövid ostrom után visszafoglalták Esztergomot. A császári csapatok kötelékeiben harcoló rácok több környékbeli falut teljesen kiraboltak, így Bajnát is. Itt a szabadságharc bukását követő vármegyei kárjegyzékbe a bajnai bíró, Tóth György 48 károsult 10.022 forint 30 dénárnyi kárát írta össze. Óriási csapást jelentett ez a községre.

<24) A súlyos háborús kárt mutatta, hogy a következő évben Bajna kevesebb egyházi tizedet fizetett, mint a jóval kisebb határú, kevesebb lakosú Uny. 1707-ben 26 1/2 pozsonyi mérő volt az egyházi tized gabonából, 7 1/2 pozsonyi mérő árpából. De a termelés gyorsan nőtt. 1711-ben már 181 3/4 pozsonyi mérő volt a beszolgáltatott gabonatized. A rácok pusztítása a szőlőkre kevésbé terjed ki, így a bortermés nem csökkent a korábbi évekhez képest. 1711-ben 39 tizedfizető keresztekbe rakott gabonáját, árpáját és zabját dézsmálta augusztus 17-én az egyház képviselője. A legnagyobb gabonatermést Szabó Mihály takarította be, 85 és fél kereszt gabonája termett. A bajnai szőlőkben 450 akó bot termett, illetve ennél több, mert a bíró termését nem írták össze. Az 1711. november 6-án megtartott dézsmaszedéskor a legtöbb bora Tóth Albertnek volt 33 akó.

(250 A földesúri terhek hasonlóak voltak: a megmaradt termés kilencedét kellett leadni, meghatározott összeget fizetni, robotot teljesíteni és ajándékokat adni. 1712-re Bajnán - az állami, vármegyei összeírás szerint - már annyi adózó volt, mint a Rákóczi - szabadságharc előtt Vármegyei adóterhe 1713-ban dicában számítva 109 dica volt, az adó összege 549 forint 37 1/2 dénár. Tokod után a második legnagyobb adóterhet viselte a járásban.

( 5