Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

1715-ben és 1720-ban azonos elvek szerint országos összeírás készült. Bajnán 1715-ben 39 jobbágyot és 15 zsellért írtak össze, öt évvel később 31 jobbágyot és 15 zsellért. Az összeírok megállapították, hogy a faluban egy malom van, amelynek a jövedelme 1715-ben 10 forint volt, a korcsma jövedelme 1720-ban szintén 10 forint. 1715-ben az összeírás szerint a szőlői: nagyobb része frissen állíttatott be, 1720-ban pedig 87 köblös irtványt állapítottak meg, amely még nem adózott. Nehézséget okozott, hogy a földesúr a rét egy részét elvette. (28-) Ebben az időben már az esztergomi járás legtöbb vármegyei adóját Bajna fizette, 1722 februárját követően egy évben 524 forint 51 dénár porciót és 123 forint 12 1/2 dénár vármegyei házi adót. A pénzt az Esztergomban megforduló bajnaiak vitték be a vármegye adószedőjéhez. Szuha Tamás személyében már egy nemest is összeírtak a faluban. A számadásokból tudjuk, hogy iparosként csak a helység mészárosát említették meg. Az év folyamán jelentős kár érte a bajnai földeket, majd valamikor az év vége felé tűz pusztított a faluban, ami miatt 30 forint adót írtak jóvá a községnek. ®

9) A következő évtizedek bőséges adataiból csak olyanokat vettem ki, amelyek Bajna növekedésére utalnak. 1726-ban a mészáros mellett csizmadia is dolgozott a faluban. (3

°-) Az időszak talán legrészletesebb iparosösszeírását az 1730/1-es adóévben készítették el. E szerint a községben dolgozott és adózott: Rook Ádám mészáros 2 forinttal, a helység kovácsa 2 forinttal, molnár 1 forint 30 krajcárral, Csizmadia Jakab csizmadia 30 krajcárral, Szabó Ferenc szintén evvel az összeggel, foglalkozása nincs feltüntetve, de feltehetően szabó volt, Dall István kerékgyártó 1 forinttal, második molnár 1 forint 30 krajcárral, s az eredeti szöveg szerint: „a zsidó fizet árendát 1 forintot".

(31) Ezek az összegeket a vármegyei házi adóba folytak be, s a kor viszonyait ismerve az 1 forint alatti összeget fizetők nem tudtak megélni csak iparukból, mellette mezőgazdasági tevékenységet is folytattak. Ezt a számadást Pallagi János községi bíró, Horváth Márton törvénybíró, Tóth György és a többi esküdtek nevében írták alá, megerősítve a község pecsétjével, amely két virág közt ekevasat ábrázolt. A következő évben is 82 dica után adózott a község, összeségében 671 forint 2 krajcár adót fizettek. Az átvonuló és beszállásolt katonaság a télen 542 gyalog porciót és 505 ló porciót fogyasztott el. Csivi János volt a bíró, Horváth Márton a törvénybíró ebben az évben.

( Bél Mátyás ezekben az években készítette el Esztergom vármegye leírását. Szerinte Bajna „báró Sándor Mihály népes birtoka. Itt van a lakása is és szép gazdasága. Hajdan kastély volt itt, amely a török időkben a faluval együtt romba dőlt Később a tizenhatodik század eleje táján újból benépesült, amikor enyingi Török István volt ennek és a szomszédos vidéknek az ura, telepeseket hozván, művelni kezdte a földet. Utóbb ismét elpusztult, főleg a Rákóczi-felkelés idején. Körülbelül három évig maradt lakatlan a falu, amikor újból benépesült. Magyarok és tótok vegyesen lakják, mindnyájan katolikusok. Papjuk és templomuk is van, amely utóbbit a földesúr szépen újjáépítetett. A földesúrnak csinos háza van. Gyakori itt a vadászat az erdőkkel és berkekkel borított szép hegyek között. A talaj azonban agyagos és terméketlen, ezért a földművelés inkább nagy munkát és még nagyobb költséget jelent, mint eredményt. A falu határa öbölszerűen nyílik be Komárom vármegyébe és itt Gyermely, Csima, Saras és Jast, valamint Héreg faluval határos. Lábatlan felé pedig Pusztamarót határolja. Az egész határ csupa hegy. Nem messze északra van Nagysáp, keletre Epöl, mindkettő negyed mérföld távolságra, dombos, berkes terület fogja körül, melynek kevés hasznát veszik." (33) Ebben az időben készült a canonica visitatio is, amely a templomok állapotáról, a római katolikus plébános járandóságairól, az elemi iskola állapotáról adott képet Itt annyit érdekes megemlíteni, hogy a középkori Csimaföldön még állt a templom. Boltíves szentélye romok fölé épült, a hajója alapjaiból újjáépült. „A templom mellett szép kálvária látható egy részről, másik részről pedig remetelak áll a hozzátartozó kerttel." A földesúrral való anyagi kapcsolatra