Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

lékezik Csimaföld és Sárás elpusztult településekről is. Csimaföld és Csamaszombata azonos lehetett.

(8) 1287-ben Pongrác fia József sárási nemes szerepel, 1340-ben Sárás Sárási Miklós birtoka.

(9) Korábbi az előbbi határleírásokban említett Udvarnok első említése. 1270 előtt Udvarnokon egy-egy királyi szőlős és udvarnok lakott, haláluk után földjüket az esztergomi káptalan kapta meg. 1281-ben Mutud rokonsága vásárolta meg 25 márka ezüstért. 1295-ben Szomori András fia György és rokonai a káptalantól cserébe kapott, akkor elpusztult Udvarnokot más földekkel együtt 60 ezüst márkáért adták el Zovárd nembeli Zuard mesternek. 1340-ben is említi a határleírás.

(10) A környező települések Árpád-kori történetéből következik, hogy Bajna már korán királyi birtok volt. A középkori Bajna a mai falu mellett észak-nyugatra fekvő Papföldi dűlőn és Józsahegyen állt. A régészeti kutatások ezen a területen XI-XIII. századi cserepeket hoztak felszínre. A középkori falu Udvarnok és Nyék pusztulásakor keletebbre költözött. Első okleveles említésekor 1293-ban már bajnai nemesek és a király birtoka. 1300-ban a környéken élő Básztélyiek hatalmaskodást követtek el, Zovárd mester egyik falvából 4 ökröt elhajtottak. Az alországbíró elítélte őket, s Bajnát 25 márka lefizetése ellenében a Zovárd nembeli Wech unokájának Zoard (Zovárd) mesternek ítélte, s a birtokba be is vezette őt. Zoard mester mellett több más bajnai nemes is birtokos volt Bajnán, akik itteni birtokrészüket 1306 körül eladták Zoard mesternek. Bajna további középkori életére bőséges régészeti anyag utal, de az is, hogy a korábban elkobzott bajnai birtokaikat 1352-ben visszakapták a Zovárd nemből származó Miklós és Péter. 1487-ben a régi helyén új templom épült, amely a török pusztítás utáni mai formájában 1751-ben alakult ki, de őriz gótikus elemeket is.

(12

' A magyar királyság mohácsi tragédiáját követően az ország egyik legsűrűbben lakott területére, a gazdag Esztergom környékére is rázúdultak a török csapatok. 1526-ban Esztergomig jutnak el a törökök, s a környék védekező népét a közeli Maróton (a középkori Marót nam azonos a mai Pilismaróttal, Pusztamarót ma Nyergesújfaluhoz tartozik) ölték le a törökök. (l3) Buda 154 l-es, Esztergom 1543-as eleste után a környéken a török volt az úr. 1564-ben Sárást az elpusztult falvak közt említik meg. Az esztergomi szandzsák 1570-es összeírása során a kisebb falvak közé tartozik. 10 háztartást írtak össze, ahol 24 felnőtt férfi élt. Bár az előforduló nevek eléggé átlagosak, de el lehet képzelni, hogy az 1570-ben összeírtak utódai mentek vissza Bajnára, akkor sem, amikor 1683-ban Esztergomból, majd 1686-ban Budáról is kiverték a törököt Nagy, Márkus, Fazikas, a Fekete Lajos által megkérdőjelezett Pallér (talán Pallagi).

(15) 1576-ban 5 adófizető házat írtak össze, 1647-ben a magyar adószedők 4 3/4 portát (feltehetően 19 házat) írtak be nyilvántartásukba.

(16) A felszabadító harcok után nagyon gyorsan megindult az élet Bajnán. 1688-ban restaurálták a plébániát, és ebben az évében kezdték meg vezetni az anyakönyveket. (17-) A helyi közigazgatás, a vármegye nehezebben állt talpra. Ez csak 1696-ban történt meg, január 23-án választották meg Esztergom megye alispánját Sándor Menyhért, Bajna földesura személyében. Súlyos terhet jelentett Esztergom vármegye jobbágyságának az itt állomásozó császári katonaság eltartása. 1695 novemberében 127 forint 1 dénárt fizettek a beszállásolt katonák eltartására a bajnaiak, sőt a járásban lévő őrmester is itt tartózkodott ( ' Az első összeírás szerint 15 negyedtelkes és 3 nyolcadtelkes jobbágy 76 pozsonyi mérős szántót művelt. Mellettük négy zsellér is lakott a faluban. A falu környékén lévő elpusztult falvak szántóit is használták, de ezt nem írták össze az adószedők. Meg kellett küzdeni az elvadult földdel, s nagy problémát jelentett a megfelelő igaerő hiánya is. Egy egész jobbágytelek megműveléséhez 4-6 ökörre lett volna szükség.

(20

' Kér évvel később már 40 jobbágyot írtak