Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

Dobogókőt, Pilisszentlászlót és Visegrádot - tehát az elképzelt Pilis Szövetség területét mutatta be. Ezzel párhuzamosan Darvas Gézával együtt folytatták a szövetség megalakítása mellett érvelő cikkek közreadását. Váratlanul új szövetséges is jelenkezett. A Vértes-hegység is bekapcsolódott a társulni szándékozók sorába. Ennek megfelelően áprilistól már Pilis-Vértes Szövetségről beszéltek. Április végére létrejött a szövetség megalakítását előkészítő bizottság, mely kérdőívet szerkesztett és küldött szét leendő körzete településeire. Az összegyűjtött adatok rendszerezését követően már az egységes propaganda megindításáról gondolkoztak. Az idegenforgalom területi szerveződésére irányuló törekvésekkel egyidejűleg változás következett be az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács munkájában is, melyet - mandátumának lejártát követően - átszerveztek. Ennek során bekapcsolódtak munkájába az ipar és a kereskedelem képviselői is. Elhatározták, hogy a jövőben egyensúlyt teremtenek a nyugati és a keleti irányú propaganda között abból a célból, hogy „Kelet-Európa gyógyulását kereső betegei a magyar thermálvizeket vegyék igénybe, amelyek világviszonylatban is elsőrangúsk és földrajzilag is legalkalmasabbak számukra..." Az országos tanács úgy ítélte meg

v hogy a propagandába a magyar vidéket is be kell kapcsolni, s ennél eredményeként el kell érni, hogy a külföldiek hosszabb ideig tartózkodjanak itt. Az idegenforgalmi propaganda által megcélzott réteg a külföldön élő magyarság és a középosztály volt.A magyarországi utazás megkönnyítése érdekében kezdeményezték a vízumkényszer eltörlését. Megkezdték a közép- és főiskolai diákok cseréjének megszervezését Magyarország és Németország között. A korábbinál erőteljesebben szorgalmazták a belföldi turizmus fejlesztését, s a vidéki fürdőhelyek színvonalának emelését. A magyar királyi államvasutak a belső turiataforgalom fellendítése érdekében, vasárnapi olcsó kirándulóvonatok - úgynevezett filléres vonatok - indítását és egyéb menetdíjkedvezmények biztosítását vállalta. A Pilis-Vértes Szövetség szervezői megkezdték a szeptember 13-án összeülő alakuló ülésre a felkészülést. A Szövetség központjául Esztergomot jelölték ki. A létrehozásra kerülő szervezet belső tagozódása a területi elvet követte. Ennek megfelelően esztergomi, visegrádi, szentendrei, piliscsabai és tatai körzetet hoztak létre. Az egészet egy központi választmány fogta össze, amelyet tagsága az egyes körzetek által delegált 5-5 főből állt. Terveik között szerepelt külföldiekkel versenyképes árú fürdőhely kialakítása, kapcsolat kiépítése az egyes körzetek között, turistautak kiépítése, jó viszony kialakítása a helybéli lakosok és vendégek között. Szorgalmazták eredeti népművészeti tárgyak előállítását, a természeti kincsekkel való gazdálkodást, a gyógynövénytermelés fejlesztését, a mezőgazdasági és ipari termékek értékesítését, önálló kereskedelmi vállalatok létrehozását, folyóirat kiadását, a szükséges tőke társadalmi úton történő összehozását, fogyasztók szervezetbe tömörítését, önálló termelőlelepek létrehozását, az egységáron történő árusítás megszervezését. Vállalkozni kívántak önálló kiállítások rendezésére, köz- és turistautak, források kiépítésére, kirándulóhelyek kialakítására, a lakosság részére háziipari tanfolyamok szervezésére. A szeptember 13-ai alakuló ülésen dr. Lingauer Sándor főispánt elnökké, ügyvezető igazgatóvá Szívós Waldvogel Józsefet, főtitkárrá dr. Darvas Józsefet, titkárrá Bodor Zoltánt választották. Az esztergomi körzet igazgatója dr. Kemenes Illés lett, tagjai: Horváth Detre titkár, Török Sándor pénztáros, Dudás József mérnök, dr. Horeczky Géza orvos és Matló László ellenőr; a visegrádié: dr. Szkováthy Imre. a komáromié Reviczky István; a tataié dr. Lukáts József, a szentendreié Tóber Samu; a piliscsabaié pedig Inke Viktor lett. A szövetség fővédnöki tisztét József királyi herceg és dr. Serédi Jusztinián vállalta. A nagylétszámú vezetőség munkájának s a terület értékeinek propagálására Vécs Ottó újságírót kérték fel. Az egység hiánya már az alakuló ülésen kiderült. Tata és Szentendre ezen az ünnepélyes aktuson nem adott életjelt magáról. A szövetség - látva a propagandaeszközök, képeslapok hiányát - októberben azzal a kéréssel fordult az amatőrökhöz és a hivatásos fényképészekhez, hogy adjanak fotókat képes