Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

Kísérletek a tájegységi idegenforgalmi irányítás megteremtésére (1930-1945) A Szent Imre-évi és Szent István-napi esztergomi ünnepségek egyik csúcspontján, 1930. augusztus 20-án adta közre az „Esztergom és Vidéke" a „Hol van a vármegyei idegenforgalmi szövetség központja?" című írását. Ebben ismertette azt a cikket, amely laptársában, a „Komárom-Esztergom Vármegyé"-ben jelent meg, s amely hiányolta a vármegyei irányítást. A cikkel kapcsolatban a legnagyobb jóindulattal sem tudott mást megjegyezni a szerző, hogy a központ itt található a városban, de elég gyengén működik. Idegenforgalmi Bizottsága van ugyan a városnak, de az alig ülésezik; Idegenforgalmi Hivatala is van, de annak működéséhez legalább 1-2 fő függetlenített ember kellene, s most még részben ezzel foglalkozó is alig akad. Az „Esztergom és Vidéke" 1930. évi karácsonyi számában dr. Darvas Géza a Pilishegység egészét átfogó idegenforgalmi szövetség létrehozásának igényét fogalmazta meg. „Alakítsuk meg a Pilis Szövetséget" című írásában abból indul ki, hogy Esztergom központtal kellene kiépíteni a vidék idegenforgalmának, ellátásának szervezését, hegyi útjai gondozását magára vállaló szövetséget, az érintett irodák, a MÁV, a HÉV, a pénzintézetek, az autóbuszközlekedést biztosító vállalat, a Magyar Ski Szövetség, a Királyi Magyar Autóklub, és más fontos szervezetek és a tájat szerető magánszemélyek összefogása révén. Vitái István azonnal reagált a felvetésre az „Esztergom" 1931. január l-jén megjelent számában, megállapítva, hogy a Pilis idegenforgalmi adottságai valóban kihasználatlanok. A Búbánat-völgy, a Vaskapu, a Csurgó-kút kiválóan alkalmasak valamilyen szanatórium létesítésére. Helyesli az elképzelést, miszerint ki kellene építeni az Esztergom-Plilisszentlélek-Kétbükkfanyereg-Pilisszántó-Pilisvörösvár kirándulóutat. Egy ilyen út könnyebbé tenné Dodobókő megközelítését is.

(27) Darvas Géza néhány héttel később ismét visszatért a témára. Feltette a kérdést; „Mit jelenthet a Pilis Szövetség Esztergomnak?". A címben feltett kérdésre válaszolva kifejtette: „Esztergom nem tud megélni az ősterméséből, erre nem alapítható a jövője. Gyáripara „alig számbajöhető", csak a legnagyobb erőfeszítés és áldozat tarja fenn,... kisipara - piac hiányában - csak máról-holnapra él, kereskedelme beteg, forgalma csekély. Egyetlen lehetősége a városnak: megragadni a Pilis idegenforgalmából adódó lehetőségeket. Ezen belül sem a gazdag turistákra kell támaszkodni, hanem a kispénzű kirándulókat kell idecsábítani, s meg kellene próbálni állandó nyaralóvá tenni a középosztályt. Építeni szükséges a Dunára, mint fürdési lehetőségre."

(28) Osszeségében úgy ítélte meg, hogy a város eminens értéke a Pilis Szövetség létrehozása. Más irányból is élénkül az idegenforgalom iránti érdeklődés. A Kereskedelmi Kamara Győri Kerülete létrehozta saját Idegenforgalmi Hivatalát Győr, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékre kiterjedő hatáskörrel. E pozitív lépésekkel szemben a MÁV 30 %-ra csökkentette a vonatjegyek korábbi vasárnapi 50 %-os kedvezményét. Ez természetesen Esztergomot igen hátrányosan érintette. A Pilis Szövetség megalakításának ideája teljes mértékben egybeesett azokkal a megyéket átformáló elképzelésekkel, amelyekkel éppen ebben az időszakban foglalkozott dr. Magyary Zoltán, a közigazgatás racionalizásának kormánybiztosa. Az ő terveiben szerepelt többek között az is, hogy Esztergomot és környékét nem Komárom, hanem Pest vármegyével kell összevonni, létrehozva ily módon egy, a táj adottságaival megegyező közigazgatási egységet. Elképzelése azonban megbukott a vármegyék kemény ellenállásán. Áz idegenforgalom tájegységi szerveződésének eszméjét erősítette Vitái István 1932-ben megjelent két és félíves munkája, mely Esztergomot, Kesztölcöt, Klastrompusztát, Pilist,