Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből

CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADI-BERENDEZKEDÉSI TERV I595-BŐL

vetkező évi hadjárat kezdetét az 1600. december 12-én és 13-án Bécsben tartott haditanácskozás résztvevői.31 Általánosságban a hadműveletek tavaszi kezdése mellett foglalt állást az 1595. január 3-i keltezésű emlékirat készítője,32 továbbá az 1602 februárjában, egy ismeretlen szerző által összeállított szakvélemény is,33 akárcsak az V. Pál pápa kezdeményezésére összeállított Szent Liga tervezet; az utóbbi esetében meg kell jegyezni, hogy az már a Bocskai elleni támadást javasolta ekkorra.34

A tervezetek, emlékiratok és szakvélemények mellett a császári udvar, a birodalmi rendekkel együtt, a töröksegély ügyében folytatott tárgyalásain fontos érvként használta fel az állandóan fegyverben tartott hadsereg előnyeit. Az 1597. december 20-án, Regensburgba összehívott birodalmi gyűlésen felolvasott prepozícióban a török elleni harchoz egy olyan állandó segély megszavazását kérte az uralkodó, amelyből nem csupán néhány hónapra, hanem öt évre, télen-nyáron egy hadsereget tarthat fenn. Az előterjesztés készítői ennek igazolására a Mátyás király által felállított fekete sereg példáját hozták fel. A császári oldal úgy vélte: ezzel el lehetne érni, hogy a török ellen olyan hónapokban is hadjáratokat vezethessenek, amelyekben az komoly erőkkel nem képes harcba szállni, hiszen sem katonáit élelemmel, sem lovait és tevéit takarmánnyal ellátni nem lenne képes. Emellett jelentős költségek megtakarítására nyílt volna lehetőség az előterjesztés szerint, hiszen nem kellett volna a toborzásért, felszerelésért, elbocsátásért újra és újra, mindig emelkedő tarifa szerint fizetni.35 1603-ban a szintén Regensburgban összegyűlt birodalmi rendek előtt előadott propozícióban az uralkodó ugyanezen érvek alapján kért segélyt a török elleni háborúhoz.36

Az április 14-i emlékiratában található, fantasztának, tűnő elképzelés, miszerint a császári-királyi hadnak meg sem kellene állnia Konstantinápolyig, hogy annak bevételével véget vessen az Oszmán Birodalom uralmának, szintén nem nevezhető olyan ötletnek, amely egyedül csak Gablmann agyából pattant volna ki. A 16. és 17. században pápák, uralkodók, diplomaták, politikusok, tudósok és humanisták készítettek terveket arra nézve, hogy a törököket miként lehetne kiűzni Európából.37 Ezek közül kettőt emelnék ki, amelyekben készítőik konkrét tervet dolgoztak ki a szultán fővárosának megtámadására. Francis de La Noue 1587-ben megjelent, Discours politiques et militaires című művében kifejtette, hogy a ke31 KAAEA 1600-12-7.

32 KA AFA 1595-13-1.

33 Heischmann 1925. 43. o.

34 Vocelka 1981.232-233.0.

35 A császári propozíció, 1597. HHStA Mainzer Erzkanzler Archiv (a továbbiakban: MEA) Reichstagakten (a továbbiakban: RA), Fase. 95.a Fol. 80r.-81v.; Heischmann 1925. 106. o.

36 A császári propozíció, 1603. HHStA MEA RA, Fase. 98. Fol. 543r.-545r.

37 Bóka 1983. 83-101. o.

63