Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
BAGI ZOLTÁN resztény Európa összefogása révén felállított hatalmas flottának és hadseregnek az oszmánok elleni támadás negyedik esztendejében már Konstantinápolyi kellene megostromolnia és elfoglalnia. Terve nagy visszhangra talált, hiszen a 17. század második felében Turenne marsall és de Chavigny francia teológus is felelevenítette 38 azt. Egy évszázaddal később, 1682-ben Michel Febre francia kapucinus szerzetes felhívással fordult XIV. Lajos királyhoz, amelyben kifejtette, hogy a Habsburgoknak magyar területeken, a lengyel királynak a Fekete-tenger felé, Velencének a görög szigetvilágban, a spanyol királynak Eszak-Afrikán keresztül Egyiptom és Jeruzsálem irányába, míg a francia uralkodónak a Dardanellákon keresztül egyidejűleg Konstantinápoly ellen kellene támadnia.38 39 A Gablmann április 14-i és szeptember 6-i emlékirataiban is megtalálható javaslat, miszerint a Buda körüli kisebb török palánkokat fel kell dúlni, s a parasztokat javaikkal együtt a királyi Magyarország területére kell áttelepíteni azért, hogy a törököket megfosszák a szükséges élelemtől, s így az oszmán fősereg magyarországi eltartását lehetetlenné tegyék, — szintén nem volt ismeretlen elképzelés a prágai udvar számára. A hódoltsági terület elpusztítására 1566 tavaszán Lazarus Freiherr von Schwendi felső-magyarországi főkapitány tett javaslatot az uralkodónak - II. Miksának - az oszmánok elleni hadviselésről szóló tervezetének befejező részében. Ez az elképzelés azonban a magyar főkapitányok tiltakozása miatt megbukott.40 1577-ben, a bécsi nagy haditanácskozáson Hans Rueber felső-magyarországi főkapitány már azt javasolta, hogy a hódoltság lakóit telepítsék ki, s az elnép- telenített területet pusztítsák el, de ezt is kivitelezhetetlennek ítélték.41 Gablmann 1594. szeptember 30-i emlékiratában már azt javasolta, hogy a Buda és Belgrád közötti területet végigdúlva, az itt élő rác lakosságot telepítsék át a Magyar Királyság területére.42 Ez a gyakorlatban is megvalósult. A tizenöt éves háború időszakában a Győr és Komárom környéki rácság komoly utánpótlást kapott, hiszen számukat Pálffy Miklós 1596 és 1598 közötti, fegyveres akciókkal véghezvitt telepítései gyarapították. A hadszíntérré vált Esztergom környéke és a Duna-partvidék 1595 utáni benépesítését pedig az esztergomi kapitánnyá kinevezett Pálffy az óbudai és a Buda környéki falvakban lakó magyarok kimenekítésével, valamint a Baranya, Tolna, Fejér vármegyékbe betelepült és többségbe került43 rácok - nem egyszer 38 Bóka 1983. 90. o.; Sz. Jónás 1983. 109-110. o. 39 Bóka 1983. 97-98. o. 40 Pálffy 2004. 387-395.0. 41 Geöcze 1894. 515. o.; Pálffy 2004. 388-389. o. 42 Thallóczy 1896. 618-619. o. 43 Szakály 1991.22-25.0. 64
