Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
BAGI ZOLTÁN országi végvár is elvész a török számára.24 Ennek a koncepciónak megfelelően, a tizenöt éves háború folyamán a császári-királyi haderő többször is kísérletet tett Buda visszafoglalására a töröktől - mint például 1598-ban, 1602-ben és 1603-ban -, de mindegyik alkalommal sikertelenül.25 A Duna völgye, Buda és Belgrad stratégiai szerepét az Udvari Haditanács a 17. században is a korábbi emlékiratokhoz és - tegyük hozzá - Gablmannhoz hasonlóan értékelte. A felszabadító háború történetén végigtekintve megállapíthatjuk, hogy Lotharingiai Károly és az Udvari Haditanács - a Raimondo Montecuccoli által kidolgozott tervek alapján - majd száz évvel később hasonló stratégiai elvek mentén irányította a császári-királyi fősereget a háború kezdeti időszakában, mint ahogyan azt jóval korábban két emlékiratában Gablmann lejegyezte: 1683-ban Esztergomot, 1685-ben Érsekújvárt, 1686-ban Budát, 1688-ban Belgrádot ostromolták meg és foglalták vissza. A Magyarországon török kézben maradt végvárakat pedig kisebb erőkkel blokád alá vették, és így kényszerítették védőiket megadásra. Itt példaként lehet felhozni Eger 1687., Székesfehérvár 1688., Szigetvár 1689., Kanizsa 1690., Várad 1692. és Gyula 1695. évi megszállását.26 Gablmann szeptember 6-i megjegyzése („télen is sok minden történhet, és nyolc napot a harcmezőn maradni nem lehetetlen, az ellenségnek pedig ehhez semmi kedve”) sem volt ismeretlen az Udvari Haditanács tagjai előtt. A tizenöt éves háború folyamán több olyan szakvélemény is készült, amely egyrészt stratégiai, másrészt financiális27 okokat figyelembe véve azt javasolta, hogy az udvar tartson a szolgálatában mezei csapatokat a hadakozási holtidőnek számító hónapokban is, amelyek még az oszmán fősereg magyar területre érkezése előtt - télen, illetve kora tavasszal - hadműveletekbe kezdhetnének. így Prépostváry 1594-ben azt tanácsolta, hogy a támadást még az árpa érése előtt, áprilisban meg kell kezdenie a két részre osztott császári-királyi hadseregnek.28 Hasonlóan vélekedett erről 1597. januári jelentésében Geizkofler,29 valamint 1601 késő őszén készült tervezetében Kari von Liechtenstein is.30 Egy hónappal későbbre, tehát májusra javasolták a kö24 Meg kell azonban jegyeznem, hogy 1600 novemberében a Ferdinánd és Mátyás főherceg között lezajlott schottwieni tárgyalások alkalmával éppen a Kanizsa elvesztése miatt (1600. október) végveszélybe került Stájerország küldöttei tettek arra javaslatot, hogy a védelmük szempontjából oly fontos oszmán kézre jutott végvár következő évi ostroma helyett, a császári-királyi csapatok Budát támadják meg, s egy elkövetkezendő béketárgyalás alkalmával a két erősséget cseréljék el egymással. Kelenik 2005. 336-339. o. A bécsi tárgyalásokról még: KA AFA 1600-12-7. 25 Tóth 2000. 288-292., 345-365. o.; Bánlaky 1940. 272-274., 371-380., 398-411. o. 26 Czigány 2004. 152-153. o.; Varga 1986. 64-228. o. 27 Bagi 2005. 211-234. o„ Heischmann 1925. 27-50., 101-105., 109-111. o. 28 Prépostváry Bálint egri kapitány tervezete, 1594. január 24. Hadtörténeti Levéltár, Törökkori Iratok Gyűjteménye, 1594/2. sz. irat. Vö. Tóth 2004. 9. o.; Magyarország hadtörténete 1984. 213. o. 29 Müller 1901.244.O. 30 Heischmann 1925. 34., 39. o. 62
