Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADI-BERENDEZKEDÉSI TERV 1595-BŐL pocsékolás volna. Gablmann ezek megtámadására a téli időszakot javasolta, mert a török ilyenkor egyébként sem szeret hadakozni. A Buda ostromát ellenzők ötödik érvével szemben az udvari történetíró megemlítette, hogy Visegrád erődítései gyengék, s mivel hegytetőn áll, így a dunai hajózásra nem veszélyes. Véleménye szerint ezt a várat egy éjszaka alatt be lehetne venni. Példaként hozta föl azt, hogy a törökök is hamarabb foglalták el Esztergomot, mint Visegrádot.13 A hatodik ellenérvvel kapcsolatban megjegyezte, hogy annak semmiféle alapja nincsen, hiszen a török a császári-királyi hadsereggel szemben, amennyiben az rendezetten és fegyelmezetten harcol, nem győzhet. Végezetül Gablmann kifejtette, két hónap hosszú idő, „és ahol annyi ezer fej és kar együtt van, úgy semmi sem lehetetlen, ami emberi. ” Bízott abban, hogy a Budán élő keresztények tudósítani fogják a császári-királyi hadakat, ezzel is segítve az ostromot. De mindezt egy sikeres csatának kell megelőznie a török mezei hadak ellen, amely után - érvelt az udvari történetíró - az ellenség szíve és bátorsága elillan, s már félig a keresztény csapatoké is Buda. Példaként hozta fel az előző évi győri ostromot, amikor Mátyás főherceg csapatai felett aratott győzelme után, Szinán nagyvezír két hét alatt rohamra alkalmas rést lövetett a vár falain. Miért ne történhetne meg ez Buda esetében is? - tette fel a kérdést Gablmann, ezzel is kiemelve, hogy hatalmas lehetőséget szalasztanának el a keresztény seregek, ha nem támadják meg ez évben Budát. Kétségtelenül megállapítható e két irat alapján is, hogy az udvari történetíró széleskörű történelmi ismeretekkel rendelkezett, s tisztában volt a megelőző évtizedek oszmánellenes küzdelmeinek eseményeivel is. Felvetődik azonban a kérdés: a Gablmann emlékirataiban lejegyzett javaslatok vajon csak saját véleményét, vagy az udvar 1595. évi és hosszú távú stratégiai céljait tükrözték-e? Thallóczy Lajos azt állította, hogy padovai tartózkodása idején Gablmann behatóan foglalkozott a kor hadtudományi írásaival is. Ezt a kijelentését megtoldotta egy igen sokat sejtető mondattal is: „ Memorandumok, vélemények már 1593-ból is vannak tőle, miből azt következtetjük, hogy a hadi tanácsnál hallgattak a szavára és megbízásokat adtak neki. ”14 Azt én magam sem kétlem, hogy megbízásokat adtak az udvarnál Gabl- mannak. Véleményem szerint azonban az udvari történetíró által az április 14-i és - bizonyos részeket tekintve - a szeptember 6-i iratban felvázolt hadászati és beren- dezkedési koncepció alapvetően nem a saját, hanem az udvarban elfogadott álláspontot tükrözte vissza, amely a tizenöt éves háború keretein messze túlmutatott. Emellett bizonyos elemeket természetesen átvehetett más emlékiratokból vagy szakvéleményekből. 13 Iván 2004. 70-71. o. 14 Thallóczy 1896. 581. o. 59
