Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Babi Zoltán: Császári-királyi hadi-berendezkedési terv 1595-ből
BAGI ZOLTÁN Az udvari történetíró által lejegyzett stratégiai terv egyáltalán nem volt ismeretlen az Udvari Haditanács tagjai előtt. Az 1577. évi nagy bécsi haditanácskozás alkalmával Hans Rueber felső-magyarországi főkapitány emlékiratában kifejtette, hogy a császári-királyi seregeknek a Duna mentén Esztergomot, Fehérvárt, majd Budát kellene megtámadniuk, míg Felső-Magyarországon Füleket és Szolnokot.15 Az 1595. április 14-i, Gablmann-féle emlékiratban foglaltakhoz hasonlóan, 1594. január 24-i keltezésű tervezetében Prépostváry Bálint azt tanácsolta, hogy „Leg elseöben Eßtergomath Zallanak megh, hogy az wyzy ereöth es az hidath wen- nek ell teöleök. Mys [az alsó-magyarországi császári-királyi haderő - B. Z.] ugyan azkor Hatwanth Zallanak megh. Ha az wr Isten Eßtergomath es Hatwanth Kezben adna, az eggyk had Bwda ala menne, az my hadwnk Pest ala menne, Ketsegnelkül hyßeöm hogy az Wr Isten, eö felsege kezeben adna, az teöb apró warakbol azonnal mind kyßvtnanak [a törökök — B. Z.], Az Bwday hadnak menteön kellene mennj ala az Dwna melleth, Pest alól mynekwnk Zolnok ala kellene mennwnk, Mywelhogy ott wagyon az Tyßan az hyd... ”.16 1594-ben a császári-királyi seregek ennek a tervnek megfelelően vették ostrom alá „...az arpa eresnek eleötte...” Esztergomot és Hatvant, de akciójuk nem járt sikerrel.17 Egy 1595. január 3-i keltezésű - az Udvari Haditanácshoz eljuttatott - emlékiratban Prépostváry tervezetéhez hasonló megjegyzést találhatunk a császári-királyi hadsereg hadműveleti irányával kapcsolatban. A beadvány névtelen szerzője ugyanis az előző év októberében elesett Győr megtámadását nem tartotta tanácsosnak, mivel ezzel semmit nem nyernének a keresztények, csak sok időt és költséget pazarolnának el. Ezzel szemben azt javasolta, hogy a Bécs előterében lévő erősség utánpótlási vonalát két palánkvárral vagy sánccal zárják el. Tavaszutón pedig, mikor már elegendő élelem áll rendelkezésre, minden erővel Esztergomra és Budára támadjanak, „mivel ha ezek elvesznek, [akkor] Győrnek is szükségesszerűen meg kell magát adnia. ” Az emlékirat készítője - hasonlóan Gablmann első iratához - megemlítette, hogy legelőször Pápát és Tatát kell a keresztény csapatoknak elfoglalniuk.18 Feltételezésemet, miszerint Gablmann az udvar egy csoportjának elképzeléseit vethette papírra az április 14-i emlékiratában, alátámasztja egyrészt egy, a szöveg elején található félmondat is: „mikor az ellenség nem erős a harcmezőn, [akkor] minden sereggel meg lehet támadni. ” Ez azt jelenti, hogy az udvar már április kö15 Geöczel894. 515. o. 16 Prépostváry Bálint egri kapitány tervezete, 1594. január 24. Hadtörténeti Levéltár, Törökkori Iratok Gyűjteménye, 1594/2. sz. irat. Vö. Tóth 2004. 9. o.; Magyarország hadtörténete 1984. 213. o. 17 Tóth 2000. 147-153. o.; Bánlaky 1940. 117-122. o. 18 „... dann wann dise hin sein, muß sich Raab nothwendig ergeben,...” Österreichisches Staatsarchiv Wien, Kriegsarchiv Alte Feldakten (a továbbiakban: KA AFA) 1595-13-1. 60
