Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Levéltárügy - Csapó Mária: Az országos egészségügyi intézetek iratkezelése
CSAPÓ MÁRIA A Levéltári Vezető Szakfelügyelő, Lakos János jelentése alapján már kezdeményeztük a Heves Megyei Levéltár őrizetében lévő Mátraházái Állami Tüdőbeteg Gyógyintézet iratainak átvételét. Hasonlóképp vitatott az országos hatáskörű szervek területi szerveinek kérdése is. Igaz, az ÁNTSZ még nem keresett meg bennünket, hogy levéltárunk illetékességébe tartozik a 19 megyei, valamint az összes városi intézete iratselejtezése, de egy másik központi szervtől már kaptunk ilyen levelet. Mint ismeretes, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény kiegészítette az 1995. évi levéltári törvényt, és meghatározta a közlevéltárak illetékességét. Eszerint az illetékességi kör „ a maradandó értékű irattári anyagnak az a köre, amelyre vonatkozóan a törvény közlevéltárba adási kötelezettséget ír elő. ”12 1997-ben megjelent az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény,13 amely kimondta, hogy a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére, tehát a Semmelweis Levéltár az illetékes. A jogszabályok ellentmondásaira már Takács Edit14 felhívta a figyelmet a levéltárosok egyesülete esztergomi vándorgyűlésén. írásomban csak azt szeretném bemutatni, hogy a szabályzatok és az irattári tervek véleményezése, valamint az ellenőrzések során nem mindig tudjuk betartani az előírásokat (pl. egyes irattári tételek, belépés az irattárba). Az egészségügyi intézetek szabályzatainak véleményezése, iratkezelésének ellenőrzése, az iratselejtezések elbírálása, illetve jóváhagyása során meglehetősen vegyes tapasztalatokat szereztünk. Az új törvények és az egészségügyi intézmények iratkezelési mintaszabályzatáról szóló miniszteri rendelet15 megjelenése után az intézetek döntő többsége átdolgozta régi iratkezelési szabályzatát és irattári tervét. Az Országos Mentőszolgálat azonban kivételt képez, itt még mindig az 1972- ben kiadott iratkezelési szabályzat és irattári terv van érvényben. Az intézetek többsége nem küldte meg azokat előzetesen levéltárunknak véleményezésre, sokszor csak az ellenőrzések során derül ki, hogy van új iratkezelési szabályzat. Ez történt az egyik intézetnél is, ahol a 2000-ben készült iratkezelési szabályzat még az 1969-ben kiadott kormányrendeletre hivatkozott. A legtöbb intézet lemásolta a mintaszabályzatot, ennek következtében az irattári tervek egy része nagyon általá12 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 13 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 14 Takács Edit: Az egészségügyi intézmények (kórházak, rendelőintézetek stb.) iratkezelésének tapasztalatai. In Magyar Levéltárosok Egyesülete 2001. évi vándorgyűlése. Esztergom, 2001. május 23-25. Szerk.: Bana József - Breinich Gábor - Káli Csaba. Budapest, 2002, 40^18. o. 15 9/1999. (IV. 14.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények iratkezelési mintaszabályzatáról. 298
