Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Levéltárügy - Kiss József Mihály: Vízügyi történeti források a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban - avagy bemutatkozik a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár
VÍZÜGYI TÖRTÉNETI FORRÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI LEVÉLTÁRBAN A folyamméraöki hivatalok megszervezése 1871-ben kezdődött. Feladatai közé többek között a hajóutak ellenőrzése, az állami folyószabályozások tervezése és kivitelezése, a védmüvek felügyelete, valamint a folyószabályozó és ármentesítő társulatok tevékenységének ellenőrzése tartozott. Az egyes hivatalok hatáskörét folyószakaszonként határozták meg. 1873-ban számuk 23 volt, és létezett még három kirendeltség is. Az első világháború végén számuk 17-re csökkent. A Duna völgyében a pozsonyi székhelyű hivatal fennhatósága Dévénytől Pozsony megye határáig terjedt; Komárom következett, ide tartoztak a Pozsony megye határától Dömösig terjedő részek. (Székhely volt még Budapest, Zombor, Újvidék, Temesvár, Pancsova, Nagykanizsa; a Tisza völgyében Szatmárnémeti, Sátoraljaújhely, Szolnok, Szeged, Gyula; Horvátországban Eszék, Mitrovica és Sziszek.) Ügyvitelük az 1880-as évek végére stabilizálódott. Általában az évenkénti sorszámos iktatás gyakorlatát követték. A tervekkel együtt őrizték az iratokat, majd a megnövekedett ügyszám miatt a folyammémökeik által készített tervekből saját tervtárakat alakítottak ki. Megyénk területe természetesen a Komáromi Folyam- mérnöki Hivatal illetékessége alá esett. Mielőtt az iratanyag ismertetéséhez fognánk, kénytelenek leszünk a Trianon okozta problematikával is foglalkozni. Pár hete a Duna bal partján fekvő egyik település, Karva polgármestere kereste meg levéltárunkat azzal, hogy az Ebedfoki Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat anyagából a községükre vonatkozó iratokat bocsássuk rendelkezésükre a tervezett falutörténet megírásához. Elkezdtük a keresést, ám hamar kiderült, hogy a társulatra vonatkozó iratanyagot 1920 júniusában a magyar állam átadta a csehszlovák utódállamot képviselő Kulturne Technicky Úrad részére. A január 15-én készített magyar nyelvű iratjegyzékek Komárom, Esztergom és Hont vármegye vízikönyveit tartalmazzák, s már cseh nyelvű bélyegzővel vannak hitelesítve. 1920. június 11-én, német nyelven készült az átadásról egy jegyzőkönyv, illetve a hivatal berendezéséről egy leltár. Az átadó magyar részről Kenessey Béla miniszteri titkos tanácsos, az átvevő Bohuslav Andres volt. (Valószínűleg ő is mérnök lehetett, mivel a nevét úgy írta alá, hogy „Inz. Boh Andres”.) Az aláírásokból kitűnik, hogy mindkét jegyzőkönyv-vezető magyar volt: Gayssler Péter főmérnök és Kalcher Győző mérnök. Az átadás kiterjedt a pénztárra és a pénzügyi nyilvántartásokra, a műszerekre, az irodai berendezésekre, a könyvállományra, a folyóiratokra, az aktákra és a tervtári állományra is. Az érdekesség kedvéért soroljuk csak fel, hogy a kasszából 3003 korona 33 fillért vettek át. A könyvek száma 549 darab, értékük 1895 korona 49 fillér volt. Az iratok között egy általános mutatókönyv, öt darab, vármegye szerinti mutatókönyv, a vízépítési ügyek mutatókönyve, valamint Győr vármegye, Győr város, Esztergom 291
