Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Levéltárügy - Kiss József Mihály: Vízügyi történeti források a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban - avagy bemutatkozik a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár
VÍZÜGYI TÖRTÉNETI FORRÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI LEVÉLTÁRBAN elhelyezést. Itt szeretnénk elhelyezni a vízügyi igazgatás államosítás előtti központi szerveinek 17 fondját (közel 80 iratfolyóméter terjedelemben) és az 51 területi szerv közel 240 iratfolyómétemyi anyagát. Itt a raktározási körülmények megfelelőek. Az emeleten az irodahelyiségek találhatók, s itt működik a jelenlegi kutatóterem is. A 2. számú raktárunk egy, a XX. század elején épült létesítmény, eredeti funkciója szerint olajos magvakat tároltak benne. Ma az épület y3-ad része teljesen alkalmatlan raktározásra. A már említett 3. számú épületünk viszont klímával is el van látva. A 2. számú raktár tetőzetének részleges - a teljes tetőszerkezet több mint 1/6- od részének - felújítása 2009 májusában kezdődik meg. Szakemberrel való ellátottság Egy szakképzett levéltárosunk van - személyemben a négy kezelő közül egynek van nem szakirányú felsőfokú végzettsége (ő két évtizedes levéltári munka tapasztalatával rendelkezik), egy kollégánk pedig jelenleg végzi főiskolai tanulmányait történelem szakon. Öröm viszont, hogy van számítógépesünk, aki a VKKI-val szerződött informatikai szolgáltató alkalmazottja. Kérem, nézzék el nekem, ha az általános helyzetkép kicsit szárazra sikeredett. A helyzetünket jól jellemző fenti tényeket azért tartottam fontosnak leírni, mert levéltáros vándorgyűlésen, más szakmai fórumokon a kollégáim gyakran szegezik nekem a kérdést: no, mi lesz a sorsotok? Ez a levéltár is megszűnik, mint a KSH-é? Ugyanis mielőtt elvállaltam volna a vízügyi levéltár vezetését, hosszú egyetemi levéltárosi szolgálatomat otthagyva, a KSH levéltárába mentem dolgozni. Sokan az én személyemmel kapcsolták össze e szaklevéltár megszüntetését. E szubjektív kitérő után jöjjenek ismét a száraz tények. Az általunk őrzött források Bevezetésként mindenképpen ki kell hangsúlyoznom: levéltárunk megléte nem jelenti azt, hogy a vízügy történetére vonatkozó összes forrást mi őriznénk. Legrégebbi iratanyagunk - egy-két szórvány irattól, térképtől eltekintve - nem régebbi a XIX. század közepénél. Terjedelmi okok miatt a továbbiakban csak egykét elsődleges fontosságú, Komárom-Esztergom megye területére vonatkozó fond- ról írok bővebben. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy természetesen a vízügyi igazgatás országos hatáskörű szerveinek iratanyaga is tartalmaz a megye történetére vonatkozó 289
