Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Női szerepek a változó időben - D. Szakács Anita: Fuchs Rozina avagy János különös esete
D. SZAKÁCS ANITA hogy ez a parancs semmit sem használt, azért január 27-én - további makacskodás esetén - az excommunicatio lehetőségével fenyegette meg az evangélikus városvezetést. Mivel a város lakosságának /3-a ekkor már katolikus volt, a tanács joggal tartott a város belső békéjének felbomlásától. Az is egyre inkább nyugtalaníthatta, hogy az ügybe immáron több főrend (pl. 1645. február 3-án Csáky István)18 is hallatta hangját. Míg a város hivatalos jogi állásfoglalást, tanácsot kért Mikulich Tamás személynöktől,1'1 a győri püspök mellett Fuchs egy világi főrend személyében is határozott támogatóra lelt. Az 1643-ban katolizált, és fölöttébb buzgó katolikus hírében álló gróf Nádasdy (III.) Ferenc, Vas vármegye főispánja (majd 1655-től országbíró) - Fuchs megkeresésére - 1644. december 29-i keltezésű levelében határozottan kiállt a megvádolt személy mellett, és fontos társadalmi-jogi aspektusra, egy alapjog megsértésére hívta fel hangsúlyosan a város vezetőségének figyelmét: Fuchs János nemesi jogokkal bíró család leszármazottja, bebörtönzésével a város egy nemes embert bírói ítélet nélkül fogatott el.20 Ilyen körülmények között a tanács okvetlenül szükségesnek látta, hogy a szomszédos Kismartonban lakó gróf Esterházy Miklós nádor - mellesleg Nádasdy apósa - támogatását kéije, aki ezt meg is adta. 1645. február 24-én, Nagyszombaton keltezett levelében határozott hangon vitatta az eset megítélését és a püspöki intézkedések jogszerűségét. Véleménye szerint alaptalan volt az ügyet házassági perként megítélni, így az nem is tartozott a szentszékre. Kérte és intette Draskovichot: „ami egiebarant is rut, ne rutitsa s az mi Kegyelmedet nem illeti, abban ne arcsa magat, hanem békét had- gyon neky. ” Sopron városát azért is támogatta, mivel - mint írta - az ügy mögött gonosz szándék tűnik fel, „ ezen dologh criminalis causa is ”, így büntetőperként, világi bírósági fórum előtt kell azt felülvizsgálni.21 A világi és egyházi méltóság közötti kompetencia-vita az érvelésben a per definiálására ment vissza. Míg a püspök szerint ez házassági per, így benne a szentszék az illetékes, a nádor szerint döntően büntető per, amiben nem egyházi, hanem világi bíróságnak kell döntenie. Az egyre élesebb hangvételűvé fajuló disputáció egy dokumentumában: Dras- kovich püspök 1645. március 15-i datálású, Esterházy nádorhoz írott levelében az egész esetet a maga folyamatában leírva érvelt az igaza mellett. „Nem jól mond- gyak azért Aag[yságodna]á a ’ soproniak, hogy gonoßsag leuen a ’ dologban, es criczikkek. Ford. és utalásokkal ellátták Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen. Jegyz.: Márkus Dezső. Budapest, 1900, 242-243., 300—301. o. (Meg kell jegyeznünk, hogy Draskovich levelében tolihiba miatt az 1626:VI. törvénycikk szerepel.) 18 SL:SVLt, Lad. XXXI. et FF. Fasc. 3. No. 133/22., uo. Lad. XVII. et R. Fase. 1. No. 4/4. 19 SL:SVLt, Lad. XVII. et R. Fase. 1. No. 4/14. 20 SL:SVLt, Lad. XVII. Et R. Fasc. 1. No. 4/20. Az 1645. február 12-i levelében Nádasdy a kezességen alapuló azonnali szabadon engedést kérte. SL:SVLt, Lad. XVII. et R. Fasc. 1. Nr. 4/14. 21 SL:SVLt, Lad. XVII. et R. Fasc. 1. No. 4/11, Nr. 4/12. 274
