Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT hivatott, mely bizottság a napokban kezdi meg működését. ”60 A Szomorral körjegyzőséget alkotó, magyar lakosságú Gyermelyen 1945. április 15-én alakult meg a földigénylő bizottság. Első rendelkezése az volt, hogy kisajátította a szomori „elmenekült Volksbundosok” gyermelyi határban lévő földjeit, így ezek a gyer- melyi gazdák tulajdonába kerültek.61 A tatai járásban 1945 júniusában Bajon 111, Tarjánban 108 ún. volksbundista háza s földje került megváltás és elkobzás alá. Az elkobzások után a németeket összeköltöztették, majd a megüresedett ingatlanokba telepeseket helyeztek el. A hónap végéig Szó mórra 15 telepes család érkezett. Október elején Dunaszentmik- lósra először horvát menekült családok jöttek, majd pilismaróti telepesek.62 A kömyei Nemzeti Bizottság és a tatai járás Nemzeti Bizottsága 1945 végén, illetve 1946 elején panasszal fordultak az alispánhoz a telepítési anomáliák orvoslása végett. A megyei Törvényhatósági Bizottság ülésein is többen kifogásolták, hogy a telepítések sok esetben önkényesen történtek, ráadásul hibáztak a telepesek kiválasztásánál is. „Nagyon sok nem odavaló személy került a telepesek közé, akiket csak az csábított, hogy így ingyen, illetve olcsón földhöz s különböző ingóságokhoz jutnak” - állapította meg a panaszok kapcsán Tárkányi Lajos alispán.63 64 A főispánhoz írt 1946. áprilisi levelében Dózsa Ödön, a Népgondozó Hivatal Komárom-Esz- tergomi kerületének vezetője megígérte: „a letelepülők most már minden esetben szakértői kivizsgálás után lesznek elhelyezve. [...] Ha a telepes ellen panasz van és az jogos, úgy mint a múltban, a jövőben is a legerélyesebb eljárást tesszük folyamatba. ” A telepesek védelmében kifejtette, hogy jóakaratot is kell irántuk tanúsítani. „ Velük sokat kell foglalkozni, tanítani, önállóságra nevelni. Ehhez nagy türelem szükséges, de legfőképpen megfelelő és kellő számú munkaerő. Ezt teljes mértékben nélkülözöm. ’/>4 Az esztergomi járáshoz tartozó Dágon 71, Dorogon 73, Máriahalmon 66 család vagyonát kobozták el 1945. június-július folyamán,65 Süttőn 24 családét.66 Leányváron a községi földigénylő bizottság javaslata alapján a Komárom-Esztergom Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945-ben 180, majd a következő év augusztusában újabb 34 tulajdonos vagyonát vette el. 1945 nyarán a Békés megyei Bucsáról 60 Kömye község földigénylő bizottsága elnökének és Kömye község nemzeti bizottsága elnökének 1945. október 3-i levele. KEMÖL, Esztergomi Földigénylő Bizottság iratai (XVII-501), Vegyes iratok, sz. n. 61 Tóth Krisztina: i. m. 103. o. 62 Gróf: A magyarországi német lakossága tatai járás területén... 58. o. 63 KEMÖL, IV-954, ad 170/1946. ai. sz. 64 Dózsa Ödön kerületvezető 1946. április 11-i levele Dr. Zeőke Pál főispánnak. KEMÖL, IV-951-b, 210/1946. fóisp. sz. 65 Gróf: A magyarországi német lakosság kitelepítése... 182. sz. jegyzet, 39. o. 66 Barakka: i. m. 173. o. 207
