Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában
ORTUTAY ANDRÁS A földesúri szolgáltatásokról a megmaradt urbáriumok adnak képet. Oláh Miklósnak az esztergomi prímási levéltárban őrzött urbáriuma szerint a 15 falujából kettő volt teljesen puszta. Mocsról az urbárium megállapította, hogy az elhagyott falut ifj. Baicsy János ebben az időben (1550-1556) telepítette újra, és öt lakottjobbágy telke volt. A földesúmak járó kilencedet nem fizették, az egyháznak járó tizedet igen. (A töröknek is fizettek dézsmát.) Az érsek bucsi majorsága számára két napot szántottak, kettőt kaszáltak. Az érseki uradalom legnépesebb falva Fámád volt 90 házzal, Nagyölveden 87 háztartást írtak össze.21 1570-ben a török defterben Fámádon 114 fej adó fizetőt 38 háztartásban, Mezőölveden 126 fej adó fizetőt 60 háztartásban írtak össze.22 Hat évtizeddel később Pázmány Péter urbáriuma 17 faluból négyben nem talált adózót. Az urbáriumok kitértek a plébániák helyzetére is. Pázmány Péter urbáriuma szerint az érseki falvakban két plébánia működött templommal (Felső-Muzsla, Kéménd), hét templom elhagyott volt, Magyarszőgyénben pedig a palánkon belüli templomot a reformátusok használták. A Pázmány által elrendelt egyházlátogatási jegyzőkönyveket az esztergomi főespe- rességben fel sem vehették; a komáromi főesperességben az 1632-ben összeírt tíz plébánia mellett „vannak még plébániák, amelyeket az ott levő hereticusok miatt nem volt lehetőségem részletesen leírni, részben a török miatti félelem miatt. ” Két évvel később már Bajcsőt es Martost sem tudta a vizitátor felkeresni.23 A lelki gondozás hiánya katolikus részről végighúzódott a vizsgált korszakon. 1663 után az érsekújvári basa csak a nyitrai ferences barátoknak engedélyezte a lelki gondozást, plébániát nem tűrt meg. A töröknek fizetendő adókat defterbe vezették. Településenként felvették a felnőtt férfiak számát, név szerint sorolva fel őket. Részletes nyilvántartást készítettek a terület minden jövedelmi forrásáról, adóköteles ingatlan és ingó vagyonáról. A defter összefoglalta a kincstárnak járó fej adót és a földesúmak járó tizedet. Az esztergomi szandzsák összeírásai az 1553., 1556., 1570. és az 1585. évekből maradtak fenn, az érsekújvári vilajet összeírásai pedig 1664-ből. Egy deftert 1613-ból is ismerünk; ez névsorokat nem tartalmazott, de az esztergomi és visegrádi török ziamet- és tímár birtokosok jövedelmeit is összeírta. Nyomtatásban az 1570-es, 1664-es és 1673-as defter jelent meg. Összevetve az 1570-es és az 1664-es adatokat, Blacskovics József megállapította, hogy Nyárhíd nahije fejadó fizetőinek száma 1202-ről 1159-re csökkent. A háztartások száma 535-ről 809-re nőtt. Az összeírt adó nagysága az árváltozások, az infláció miatt azonban nem szignifikáns. Az egész esztergomi szandzsák Dunán 21 Villányi: i. m. 80-87. o. 22 Fekete Lajos\ Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest. 1943. 23 Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637). Válogatta, bevezette, jegyzetekkel ellátta Beke Margit. Budapest, 1994, 83.,89. o. 18
