Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában
ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN inneni részén 1664-ben a fej adót fizetők aránya 122%, a háztartások száma 227% volt 1570-hez képest.24 Blaskovics József az 1664-es összeírás majd 20 ezres vezetéknév anyagát vizsgálva megállapította, hogy a magyar-szlovák nyelvhatár Ság, Apony, Gimes, Tótszőllős, Bát magasságában. A családnév az összeírás szerint apáról fiúra öröklődött, de az 1570-es évvel összevetve (a gyakori nevektől eltekintve, mint például Nagy, Kis, Tót), 1664-ben alig találunk azonos vezetéknevet. A családnevek többször is változtak.25 Magam az esztergomi érsekség 1711-ik évi bortizedjegyzé- kének vezetéknév anyagát vetettem egybe az 1664-es török defter adataival, szúró- próba-szerüen: Magyarszőgyénben 17-ből egy, Németszőgyénben 21-ből három, Kéménden 30-ból három azonos nevet találtam. Megállapítható, hogy Esztergom vármegye falvaiba a szervezett szlovák és német telepítés előtt, vezetékneveik alapján ítélve - Nyergesújfalu: Szentgáli, Muzslay, Gyarmati, Somogyi, Fehérváry; Bajót: Gyarmati; Németszőgyén: Sarói, Szendi, Szallay, Kenesy; Ölved: Sarós, Süttői - az egykori hódoltsági területről magyar jobbágyok települtek be. A hódoltsági nép életéről a defterek mellett képet adnak a török által írt levelek is, amelyek egy részét sokszor már csak érdekességük miatt is megőrizték az egyházi és nagybirtokosi, illetve városi levéltárak. Ezek általában az adófizetést sürgették, karóval, kerékkel fenyegetve; gyakoriak voltak a vásárok tartását, malmok felépítését, falvak több évi adómentességgel párosuló betelepítését javasoló írások is, amelyekkel a török földesúr vagy szandzsákbég fordult magyar „partneréhez”. Közismert Szokolovics Merni esztergomi szandzsákbég Pálffy Miklós komáromi főkapitányhoz írott, a kakati (párkányi) hetivásár közös engedélyezését kérő levele 1589-ből.26 Jóval később, 1657-ben Musztafa esztergomi bég Bartók István esztergomi kanonok, címzetes pécsváradi apát kérésére Pécsre küldte megbízottját, hogy a pécsváradi káptalannak járó tizedek beszedését segítse. Cserébe azt kérte, hogy támogassák Damasd újratelepítését. „Jobb, hogy megszállják, hogy sem pusztán álljon szántó földje, rétje, jó szőllője, halászó vize, malom helye, mind javallja, hogy megszállják, s mind a két Hatalmas Császárnak s mind két részről való végházaknak s nekünk is Urainak hasznunk legyen benne, hogy sem pusztán áll, és az sok utas embereknek is lehessen bátorságos útjuk. ”27 * 24 Blaskovich: i. m. 73. o. 25 Uo. 35-39. o. 26 Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000, 127-128. o. 27 Ortutay András: Musztafa, esztergomi török bég levele. Új Forrás, 1981. 1. sz. 66-68. o. 19
