Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában
ORTUTAY ANDRÁS gomba telepítette át. 1683-ban, Esztergom visszafoglalásakor Villányi Szaniszló szerint a vár alatti, romba dőlt településeken 200 fő élhetett.16 A magyar földbirtokosok igényt tartottak a hódoltságban levő birtokaikra, számon tartották azokat, akár csak az onnan járó és behajtható jövedelmeket, miként a magyar állam is összeíratta a hódoltsági falvak adózóképességét. A vármegye legnagyobb földesurai korszakunkban az egyházak voltak. A 16. század folyamán az érsekség összeírásaiban 15 falu, a káptalanéban 10 falu szerepelt; egy-egy faluja volt a pozsonyi apácáknak, a pálosoknak, a premontreieknek, valamint a felhévízi barátoknak. 1553-ban Balassa Menyhért három faluját, Báthori András két faluját, a Both család és Gemaházy András egy-egy faluját írták össze. Karva település Te- legdy Jánosé volt. 1613-ban Keglevics János három faluja (Bátorkeszi, Köbölkút, Kisujfalu) mellé megvette Sárkányfalvát is Csery Mihálytól. A nagyobb birtokosok mellett több család is bírt egy-egy falurészt. Esztergom vármegye nemességéről az 1618-1662 közötti időszakból tudunk többet. Mintegy száz nemesi családról van tudomásunk. Nagy többségük Érsekújvárod; katonáskodott, néhányan az egyházi uradalmak tisztviselői voltak, a többi- ekről többször is megjegyezték: „a váron kívül török uralom alatt élnek, kevesen vannak és a vármegye terheit szünet nélkül viselik. ” Az egytelkes nemeseket a vármegye 1656-ban adózásra is kötelezte. A nemesi vármegye közgyűléseit Érsek- újvárott tartotta, adó- és bíráskodási ügyekben pedig a szőgyéni várba rendelte be a falusi bírákat és ügyfeleit. A török uralom alatt levő falvakból - talán az egy Magyarszőgyén kivételével - behajtotta a magyar állam adóját, és élelmet gyűjtött a német zsoldos csapatok számára; közmunkát rendelt el a szőgyéni és az érsekújvári vár megerősítésére. A vármegye gyűlésein hirdették ki a nemesleveleket, a földbirtokosok képviselői itt jelentették be tiltakozásukat a falvak határának engedély nélküli használatáért. A vármegye készítette el a portaösszeírásokat, és döntött a falvak kérelmeiről adócsökkentési ügyekben.17 Esztergom vármegye nemességének sorsát megpecsételte Érsekújvár eleste. 1657-ben a vármegye még a magyar országgyűléshez fordult, tiltakozva Radvány, Lábatlan, Tarján, Gyermely, Úny, Tinnye és Virt Komárom vármegyéhez kapcsolása miatt.18 1663-tól viszont több mint húsz évre eltűnt a forrásokból a nemesi vármegye. Az Érsekújvárban szolgáló végvári katonák elpusztultak, vagy szétszóródtak. A már említett, több mint száz nemesi családnévből 1691 után csak kettővel találkozunk az újjászervezett Esztergom vármegye közgyűlésein, néhány közülük 16 Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából. Esztergom, 1892, 11. o. 17 Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I. 1638-1702. Esztergom, 1999, 9-24. o. 18 KEMÖL, Esztergom Vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyve, 1655. január 7. 16
