Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
A MEGYEI KÖZIGAZGATÁS VÁLTOZÁSAI TRIANON UTÁN... azzal a szent hittel, amint hiszünk a feltámadó Nagy-Magyar országban és ősi törvényhatóságaink kiváltságaiban, jogaiban és területeinek integritásában. ”5 Az asztal elhelyezése után az Esztergomi Turista Dalárda elénekelte a „Nem, nem, soha!” szövegű hazafias dalt. Ezután Palkovics László - korábban Esztergom vármegyei, most közös, kinevezett - alispán, majd a tisztviselői kar tagjai letették a hivatali esküt. Ezután az alispán emelkedett szólásra. Hangoztatta a kölcsönös megértés és összetartás szükségességét, és kiemelte, hogy a tisztviselői karnak egyformán szívén kell viselnie a két, immár egyesített vármegye sorsát. Kifejtette, hogy erre különösen nagy figyelmet fordít, mint a hivatalnoki kar feje; a maga részéről azon dolgozik, ami közelebb hozza egymáshoz a lakosokat, és igyekszik lebontani a válaszfalakat. Karcsay Miklós (korábban Komárom vármegyei) főjegyző a tisztviselői kar nevében beszélt. Megköszönte az esztergomiak szíves fogadtatását, majd a Komáromból jött tisztviselők számára bizalmat kért és együttműködést ígért. Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, Esztergom vármegyei bizottsági tag üdvözölte a Komárom vármegyei bizottsági tagokat és az ideiglenesen egyesített vármegyék tisztviselői karát. A Komárom vármegyei tagok nevében Süvegh István beszélt. Megemlékezett az elszakított területek magyarjairól, és - hivatkozva szomorú sorsukra - felhívta a figyelmet arra, hogy ha a maroknyi magyarság meg nem érti egymást, akkor feltétlenül el fog pusztulni. A Komárom megyeiek nevében elfogadta a feléjük nyújtott baráti jobbot azért, hogy kézen fogva, együtt küzdjenek az ország integritásáért. A közgyűlés ezután megválasztotta a közigazgatási bizottság tagjait és a törvényhatósági bizottság bizottságait, illetve választmányait. Megalkotta a szervezési szabályrendeletet és a közgyűlések tanácskozási ügyrendjét. A bizottsági ülés a Himnusz eléneklésével ért véget. Az ideiglenesen egyesített vármegyék közös területe 2271 km2, lakosainak száma kb. 170 ezerre tehető. Három járása (esztergomi, tatai, gesztesi) volt, összesen 67 községgel, valamint két rendezett tanácsú városa: Esztergom, Komárom. A közös főispán: dr. baráthi Huszár Aladár, az alispán: Palkovics László (Esztergom vármegye), a főjegyző: Karcsay Miklós (Komárom vármegye). Mellettük nyolc Esztergom vármegyei és négy Komárom vármegyei tisztviselő alkotta a közös vármegye tisztviselői karát. Komárom vármegyéből a központba átvett tisztviselők január első napjaiban kezdték működésüket, és „azóta az esztergomiakkal együtt 5 Karcsay: i. m. 10. o.; KEMÖL, Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának iratai (a továbbiakban: IV-351), Komárom-Esztergom k.e.e. vármegyék Törvényhatósági Bizottságának 1923. évi közgyűlési jegyzőkönyve, 1-5. kgy. sz. 159
