Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
CSOMBOR ERZSÉBET vállvetve dolgoznak »Komárom-Esztergom közig. e. e. vármegyék« boldogulásáff6 ra. Az átköltözés, a lakáskérdés megoldása azonban eleinte igen sok gondot okozott. Az alispáni jelentésekből6 7 kiderül, hogy a vármegyei tiszti főügyésznek és három, az alispáni hivatalhoz beosztott irodatisztnek nem oldódott meg a lakáshelyzete. Ezért a főügyész csupán két-három napot töltött Esztergomban, az irodatiszteknek pedig az alispán heti négy napra napidíjat és útiköltség-térítmény kifizetését kérvényezte a belügyminisztériumnál. Kérését az átköltözéssel járó sok munkával indokolta, és hivatkozott arra, hogy az irattár rendezése miatt munkájuk nem nélkülözhető az alispáni hivatalnál. Másrészt ennek a hivatalnak a személyzete látta el a főispáni, főügyészi és főorvosi iroda teendőit is. Az alispán szerint túlórákkal a hivatal ügymenete várhatóan május hónapra visszatér a rendes kerékvágásba. Jóslata azonban nem vált be. Az egyesülés okozta nehézségek ugyan csökkentek, de még júniusban is fennálltak. Ennek oka azonban már nem csak a lakáshiány, hanem a létszámhiány is volt, hiszen az ún. szanálási törvény8 újabb létszámcsökkentésről intézkedett. A leépítések már akadályozták a normális ügymenet biztosítását. Ezen újabb túlórák elrendelésével próbáltak segíteni, illetve az elbocsátott kezelők közül, a háztartási alap terhére, ismét alkalmaztak kettőt. Karcsay Miklós főjegyző lakás- helyzete is csak 1926-ban rendeződött. Ekkor az Allamépítészeti Hivatal kiköltözött a megyeházáról, és a közgyűlés - a főjegyző kérését teljesítve - úgy döntött, hogy bérleti díj ellenében (ez akkor évi nyolcmillió koronát jelentett) a három szoba, konyha, magánlakás céljára, 1926. augusztus 1-től hasznosítható. Az indoklás szerint a főjegyző a városi lakáshiány miatt az egyesítés óta hónapos szobában lakik. Komárom vármegyében is a székházban biztosították lakhatását; hivatali és társadalmi állásának megfelelő lakás illeti meg. A tisztviselők minőségi lakáshoz juttatása érdekében a közgyűlés lakásépítést határozott el 1926-ban.9 Terveik szerint a fedezetet - hétmilliárd koronát - kölcsönből10 teremtették volna elő, fedezetül pedig az útadót és a községek közmun- kaváltságát állították be. A terv nagy vitát eredményezett az esztergomi és a komáromi képviselők egy része között. Ugyanis ily módon az egyesített vármegyének 6 Karcsay: i. m. 12. o. 7 KEMÖL, Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített Vármegyék Közigazgatási Bizottságának iratai, a) Közigazgatási Bizottság iratai (a továbbiakban: IV-356. a), 1924-XII- 58.sz., 1924. januári közigazgatási jelentések. 8 Az 1924. évi IV. t.c. 9 KEMÖL, IV-351, Komárom-Esztergom k.e.e. vármegyék Törvényhatósági Bizottságának 1926. évi közgyűlési jegyzőkönyve, 442/1926. kgy. sz. 10 Uo. A kormány által felvett 7,5%-os font sterling kölcsönről van szó, az ebből felvenni tervezett összeg visszafizetését a főispán — évi kb. 200 millió korona törlesztés mellett - 30 éves futamidőre becsülte. Véleménye szerint ezt a háztartási alap elbírja. 160
