Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában
ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN 1683-ig, a párkányi csatáig és Esztergom visszavételéig a török közigazgatás rendszere már nem változott. A visszatelepülés és az új rend kialakítása csak Buda visszavétele után indulhatott meg, hiszen még 1686. szeptember 2-án is tatár lovasok dúlták fel Tokodot és Ebszőnyt. A 18. század eleji határperekben is újra és újra megfogalmazódott, hogy az újjátelepülés csak 1686 után indult meg. Amint Pilismarótról egy tanú vallotta: „ amennyire emlékezhetik reá, nem sok üdőre utána, hogy a körösztények kezébe esett Buda, marótiak is vissza tértek és szállották Marótot. ”u * Visszatérve a hódoltság időszakához: Esztergom 1543-tól török végvár lett, békeidőben is ezer főnél jóval nagyobb helyőrséggel. Magyar polgári lakosságáról- forrásaink szűkszavúsága miatt - keveset tudunk. Budához hasonlóan, a török Esztergom bevétele után a zsidókat a török birodalom belsejébe szállította. Engedélyezte keresztény bíró működését, akárcsak hat protestáns lelkész letelepedését. A módosabb, elsősorban német származású polgárság a káptalan menekülésekor Ausztriába és a német birodalom városaiba költözött. Kis létszámú magyar, cigány lakosságról tudunk. A török végvár, a volt szabad királyi városban letelepült féktelen és nem katolikus délszláv martalócok: a rácok közelsége nem jelentett vonzóerőt. Az iszlám vallás a magyar lakosságra nem hatott. 1595-ben, a város időleges felszabadulásának évében, Kutassy János prímás Pozsgay Jánost nevezte ki vízivárosi plébánosnak, akinek a joghatálya azonban — tekintettel a várbeli katonaság protestáns voltára - csak a Rácvárosra (a szabad királyi városra, amelyet már a török alatt többségében rácok laktak) terjedt ki. Kutassy 1599-ben hiába kérte a protestáns katonai lelkészek elbocsátását Esztergomból és Érsekújvárról.14 15 Tudomásunk van róla, hogy 1603-ban a belvárosi plébánia- templomban a plébános mellett segédlelkész is működött. Pálffy Miklós esztergomi főkapitány több hullámban magyar és szerb lakosságot telepített Esztergomba és környékére. 1605, Esztergom török általi visszavétele után is lehetett csekély számú polgári magyar lakosa a városnak, hiszen tudjuk, hogy 1663-ban Érsekújvár magyar lakosságát a nagyvezér a veszélyeztettnek tartott, újonnan megszerzett várból Eszter14 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: KEMÖL), Esztergom szabad királyi város titkos levéltára, nr. 24.; Ortutay András: Esztergom vármegye a török hódoltság alatt és a török kiűzése utáni évtizedekben. In uő: Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk. (Tanulmányok Komárom-Esztergom megye múltjáról.) Tatabánya, 2003, 22. o. 15 Fazekas István: Kutassy VII. János. In Beke: i. m. 272-274. o. 15
