Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
CSOMBOR ERZSÉBET A törvényhatósági bizottság alakuló ülését Esztergomban tartották 1923. december 29-én. A Komárom vármegyei tagok, kevés kivételtől eltekintve, távol maradtak. Az ügy hátterében az állt, hogy még mielőtt a XXXV. törvény jogerőre emelkedett volna, Lézert Kálmán törvényhatósági bizottsági tag Komáromba ösz- szehívta az itteni bizottsági tagokat a református iskola egyik tantermébe. Az ülésen kimondták, hogy az egyesítés a vármegyére nézve igen sérelmes, ezért a törvénycikk rendelkezésébe nem nyugszanak bele, és ellene minden törvényes eszközzel küzdeni fognak. A küzdelem irányítására tíztagú végrehajtó bizottságot választottak. Az értekezlet résztvevői, és azok, akik ugyan nem voltak jelen, de kö- rözvény útján felszólíttattak, becsületszóra kötelezték magukat arra, hogy a vármegye önállóságának visszaszerzésére törekszenek, és a vármegye külön érdekeit érintő kérdésekben hozott határozatoknak és a végrehajtó bizottság intézkedéseinek magukat mindenkor alávetik. A végrehajtó bizottság véleménye az volt, hogy a közös törvényhatósági bizottság névjegyzékének összeállítása szabálytalanul történt, ezért azt az állandó bíráló választmánynál megfellebbezte, illetve a főispánhoz intézett beadványban megírta, hogy az alakuló ülésen a tagjai ezért nem vesznek részt. Az alispán figyelmét is felhívták arra, hogy törvénytelen az alakuló ülés megtartása. Az alakuló ülés, amelyen az esztergomi bizottsági tagok jelentős számban vettek részt, ünnepélyes keretek között zajlott le. A magyar Hiszekegy eléneklése után Dr. Huszár Aladár elnöki megnyitójában kitért a fentebb említett beadványra, elutasítva annak tartalmát. Beszédében a kölcsönös, testvéries megértés szellemét hangoztatta, és azt indítványozta, hogy az ideiglenesen egyesített vármegyék annak bizonyítására, miszerint a trianoni terület elcsatolásokba nem nyugszanak bele, és az elszakított részeinek lakóival egynek tartják magukat, az elszakított részek bizottsági tagjai számára a vármegyeháza közgyűlési termében külön helyet tartsanak fenn. Az indítványt a jelenlévők lelkes helyesléssel elfogadták, és azt mindjárt végre is hajtották. A terembe egy zöld posztóval bevont kisebb asztalt hoztak be, ami le volt borítva egy nemzetiszínű, illetve Komárom vármegye, Esztergom vármegye és Komárom törvényhatósági jogú város színeiben pompázó szalaggal. Azon díszes kivitelű táblát helyeztek el a következő szöveggel: „E helyek fenntartatnak nemes Komárom és Esztergom vármegyék, valamint Komárom thj. város azon törvényhatósági bizottsági tagjai számára, akiket egy dicsőségesen végigküzdött háború után a szégyenteljes forradalmakban összeomlott nemzetre kényszeritett átkos béke szakasztott el az édes hazától és az ősi törvényhatóságoktól. Testvérek! Visszavárunk 158
