Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Csombor Erzsébet: A megyei közigazgatás változásai Trianon után Komárom-Esztergom vármegyében
A MEGYEI KÖZIGAZGATÁS VÁLTOZÁSAI TRIANON UTÁN... A községeket magába foglaló közigazgatási egység a járás, amelyek élén a főszolgabírók álltak, akiket a szolgabírók segítettek. Testületi szervük nem volt. Az ideiglenesen egyesített vármegyéknél rendszeresített állások betöltését a belügyminiszter a két vármegye alispánjainak és főispánjainak, valamint az ezzel a céllal kiküldött, ún. hatos bizottságnak a meghallgatásával rendezte. Az állások a következők voltak: • a központban egy alispán, egy főjegyző, egy árvaszéki elnök, egy főügyész, egy főorvos, egy másodfőjegyző, három aljegyző, három árvaszéki ülnök, egy főlevéltáros, két közigazgatási gyakornok, egy irodaigazgató, tizenhárom kezelőtiszt, hat díjnok, nyolc hivatalszolga, három tiszti hajdú; • a járásokban összesen három főszolgabíró, öt szolgabíró, három járási orvos, négy kezelőtiszt, három díjnok, három hivatalszolga. A közös törvényhatósági bizottság megalakításáról szóló 1923-as B.M. rendelet4 szerint ahány működésre jogosult választott bizottsági tagja volt az egyesített vármegyének, annyi legtöbb adót fizető bizottsági tagot kellett behívni a bizottságba. Működésre jogosult tagok voltak azon bizottsági tagok is, akiket a megszállás alá került területen korábban választottak meg, és magyar állampolgárságukat megtartották. A Komárom város törvényhatósági bizottságába választott tagokat úgy kellett tekinteni, mintha Komárom vármegye törvényhatósági bizottságába választották volna meg őket. Az egyesített vármegyék törzsvagyona - ideszámítva a határozott rendeltetésű alapokat és alapítványokat - továbbra is az egyes vármegyék tulajdona maradt. A vármegyék közigazgatási könyvtárait, levéltárait és az 1923. év végéig befejezett ügyekre vonatkozó irattárait, a hozzájuk tartozó segédkönyvekkel együtt, külön kellett elhelyezni és kezelni. A vármegyék történelmi és becses tárgyairól leltárt kellett készíteni, és e tárgyakat külön tulajdonként őrizték meg, csakúgy mint a régi pecséteket, zászlókat, fegyvereket, könyveket, képeket. A B.M. rendelet szerint az egyesített vármegye közös pecsétet használt, az egyes vármegyék a zászlóikat pedig egymás mellett használták. Az ideiglenesen egyesített vármegye közös főispánja, dr. Huszár Aladár a két vármegye igazoló választmányait 1923. december 20-ra, Esztergomba, együttes ülésre hívta össze a közös törvényhatósági bizottság megalakítása céljából. Az ösz- szeszerkesztett névjegyzék szerint a közös törvényhatósági bizottság 130 választott és 130 virilis tagból állt, akik közül 170 Komárom vármegyei és 90 Esztergom vármegyei illetőségű. Ezenkívül a bizottságban ülési és szavazati joga volt 19 tisztviselőnek. 4 187.706/1923. B.M. sz. rendelet a közigazgatásilag ideiglenesen egyesített és területükben megcsonkított vármegyék új szervezetére vonatkozó rendelkezések végrehajtására. 157
