Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában
ORTUTAY ANDRÁS tárgyaltak: a törökök úgy értelmezték a béke szövegét, hogy az Esztergomnak korábban valamennyi hódolt falu nekik is köteles adózni. Szőgyénben 35 falu sorsát vitatták. A török 1615-ben a térség 158 falvát követelte. II. Mátyás király válasza a következő volt: „Ami a vita alatt levő 158 esztergomi falut illeti, mindkét részben méltányos, hogy a 60 falu, mely Esztergomhoz közelebb fekszik, oda adózzék és megnyugodjanak a többiekben a kiküldött biztosok intézkedéseiben. ” Mivel sem a zsitvatoroki béke, sem a tárgyalások nem adták vissza a töröknek Vácot, a Bethlen- féle támadás alatt a török ostrommal vette meg 1620 novemberében, hogy a Buda és Esztergom közötti dunai hajózást biztosítsa. A kérdést az 1625-ös kőhídgyarma- ti, majd az 1627-es szőnyi béke sem juttatta nyugvópontra. 1628-ban Esterházy Miklós nádor keserűen állapította meg, hogy a török több falut adóztatott a megállapítottnál." A szőnyi békekötést hosszú békeidőszak követte, amely alatt mindkét fél elismerte a másik jogait. A budai Ámhát basa 1630-ban Esterházyhoz fordult panaszával, miszerint Szőgyén az utóbbi években nem fizette meg a töröknek az adót (azt a magyar várkapitány szedte be), hiába írt a szőgyéni kapitánynak; s amikor Párkányból és Esztergomból sereget küldött, a komáromi, érsekújvári, lévai kapitányok is katonákat küldtek Szőgyén alá. „Lám ti Nagyságtok mind a pécsi szandzsákéul s mind a többi tartományokbul, ahol hatalmas császárunk birodalmában jobbágyok vagyon, mind zálogot fizetnek adójukért, s mind pedig egyébként büntetik őket. Mi ellent semmiben nem tartunk. Budán lakozó magyarok Nagyságtoknak adót adnak. Hogy lehetne azért, hogy Szőgyén város hatalmas császárnak adót, dézsmát nem adna, amely száz esztendőiül dézsmát, adót adtanak. ”n Az 1661-ben kiújuló háború során Köprülü Mohamed nagyvezir 1663-ban vereséget mért Párkánynál a magyar végvári csapatokra, ostrommal bevette Érsekújvárt, de Surány és Léva is elveszett. A vasvári béke elismerte az új török hódításokat. Érsekújvár központtal a török új vilajetet szervezett, amelyhez hozzákapcsolta az esztergomi szandzsák Dunán inneni területeit és az új hódításokat. Az újvári vilajetet nyolc körzetre osztották: Újvár, Nyárhíd, Bars, Komárom, Hont, Nyitra, Zsámbokrét, Sellye. Az esztergomi szandzsák dunántúli területe a budai vilajet része maradt. Esztergom vármegye Dunán inneni járásának falvai többségükben Nyárhíd nahijéhez tartoztak, 12 falu pedig a komáromi nahijéhez.1’ Ezt követően 11 12 13 XV., 1613: VIII., 1618: XIII. és IXL., 1622: XXXVI.) is közmunkára kötelezte Esztergom és más vármegyék népét. 11 Ortutay András: Esztergom és régiója a török időben. In Komárom megye története. I. kötet. H. n., é. n. 403-A05. o. 12 Uő: Érsekújvár szerepe... 166. o. 13 Blaskovics József: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában. Budapest, 1989, 69-70. o. 14
