Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Vizek, folyók, emberek - Deák Antal András: Egy 19. századi Bős-Nagymaros: a Duna-Tisza-csatorna

DEÁK ANTAL ANDRÁS

A Pest-Szolnok és Szegedi11 Vízcsatorna Társaság megalakulása

A Ferenc-csatorna sikere nemcsak József nádor fantáziáját mozgatta meg, hanem némely kiváló magyar mérnökét is. így születhetett meg Vedres István könyve 1805-ben, melyben a Tiszát a Dunával összekapcsoló Pest-Szeged vonalvezetésű hajózó csatorna megépítését szorgalmazta.12 Bár ez a csatomavonal jóval hosszabb, mint a Szolnoktól kiinduló, mégis előnyösebbnek tartotta amannál, mivel, mint írta, a Tisza Szeged és Szolnok között nem mindig hajózható.

Az 1836. évi országgyűlés törvényt alkotott az ország közjavát és kereskedését gyarapító magánvállalkozásokról, mely a közlekedési utak, eszközök építőinek nyújtandó kedvezményekkel és az építkezések során esedékes kisajátításokkal foglalkozott.13

Erre a törvénycikkre hivatkozott Beszédes József vízépítő mérnök.14 Beszédes a Körösök torkolatával átellenben fekvő Csongrádtól induló csatorna tervét és építésének költségvetését készítette el, s azt a kormány elé terjesztette. 1839-ben pedig egy minden korábbi elképzelést felülmúló merész koncepcióval lepte meg az országot: Kolozsvártól Grazig akart hajózni.15 „Hazánkat béutazván láttam, hogy a Balatontól Debrecenig lehetséges egy nagy hajókázó csatorna. Ez vezérlé egy idő óta tetteimet egy nagy egész felé. ”

Nem tartjuk véletlennek, hogy Beszédes Csongrád városától is indított csatornát. 1835-től ugyanis a Fehér- és Fekete-Körös szabályozását vezette, közben - 1832-től 1840-ig - József nádor birtokainak vízrendezését is irányította, amelynek keretében megépült a Nádor malomcsatoma. Akár a nádor érdekeire való tekintettel, akár nem, a csongrádi kiindulású csatorna, ha megépül, a nádornak nagyon nagy gazdasági előnyöket hozott volna.

11 A Tisza szabályozásának ekkor még híre hamva sem volt, rendszeres hajózásra pedig szeszélyes vízjárása és örökké változó medre miatt nem volt alkalmas. Ezért a Szegednél a Tiszába torkolló Maros folyó forgalmának külön csatornával szerettek volna Pest felé biztos vízi utat teremteni. Lásd a 13. jegyzetet.

12 Vedres István: A Tiszát a Dunával összvekaptsoló ujj hajókázható tsatorna... Szeged, 1805. Megjelent németül is (Wien, 1807).

13 1836. országgyűlés 25. te.

14 Beszédes József (1786-1852) a komplex vízgazdálkodás magyarországi úttörője, a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője, a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja volt. Szakmai sikereit elsősorban annak köszönhette, hogy mindig vízrendszerekben gondolkodott. Ausztriában is dolgozott 1827—28-ban, ahol a Linz-Budweis között épülő vasút vonalát keresztező vízfolyások rendezését irányította.

15 Beszédes József: Kolozsvártól Grätzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és aföldszin s folyó-vizágy ótalmi elvének rövid előadása. Pest, 1839.

144