Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Vizek, folyók, emberek - Deák Antal András: Egy 19. századi Bős-Nagymaros: a Duna-Tisza-csatorna

EGY 19. SZÁZADI BŐS-NAGYMAROS: A DUNA-TISZA-CSATORNA

Széchenyi István kizárólag az ország javát látta a csatornában. A tőkeigényes beruházáshoz a következőképpen győzködte Sinát: „Milyen szép volna, ha közös gyermekünket, a Hidat, egy kisfiúval, a Csatornával ajándékozhatnánk meg. ”16

1839. augusztus 13-án Vécsey - Széchenyi javaslatára és a nádor pártfogása mellett - a csatorna ügyében számos befolyásos és gazdag urat Pozsonyban gyűlésre hívott össze. Az összejövetelen résztvevők megfogalmazták szándékukat egy csatorna-társaság alakítására. A dokumentum szerint, melyet Széchenyi fogalmazott, az aláíró urak a haza számára „üdvösségesebbet” el sem tudtak képzelni a megépítendő hajóútnál.17

A csatorna-ügy ezek után már teljes egészében a „pénztőzsér” Sina Györgyön múlott. Óvatosságból kiküldték Thiemey Clarkot is, hogy végezzen ellenőrző fúrásokat a csatorna vonalán. A fúrókat a Lánchíd építéséhez vásároltak szolgáltatták.

Nem lehetett túl biztató az eredmény, mert Thiemey csapata vert hadként távozott az Alföldről. Ezt abból lehet sejteni, hogy a csatorna-társaság nem szolgáltatta vissza a fúrókat, hanem a bugaci pusztán hagyták, így azok elkallódtak.18

Nem telt el három hónap, és Pest-Szolnok és Szegedi Vízcsatorna Társaság néven november 1-én formálisan is megalakult a Társaság.

Ez sem volt hosszú életű. Az 1847-48-as országgyűlésen hozott törvénycikk19 a vasútépítést szorgalmazta a vízi munkálatok rovására. Ráadásul ezt az elosztást Széchenyi, mint a Közlekedési Bizottmány elnöke javasolta.20 Tehát ő is lemondott a csatorna-építésről.

Ennek egyik oka éppen az volt, hogy Sina visszatáncolt. Az általa a csatorna ügyében szervezett közgyűlésről olvashatjuk a korabeli újságban: „A Duna és Tisza mentén lakó 15 millió magyarból az elnökkel és jegyzővel együtt 8 ember volt jelen!”21 Itt az is kiderült, Sina „nem bánná, ha az érintett vonalon vasút építtetnék. ”

A rövid távú érdekek, valamint a közlekedési gondok megoldására olcsóbb megoldást kínáló vasút háttérbe szorították a csatorna-ügyet.

16 Deák Antal András - Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai. Budapest, 2005.

17 Beszédes József: Mérnöki irányzatok. Budapest, 1842.

18 Deák - Lanier: i. m.

19 1848/XXX. te.

20 Széchenyi 3/II: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony, 1848.

21 Jelenkor, 92. sz. 547. o.; 1846. november 19.

145