Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vizek, folyók, emberek - Deák Antal András: Egy 19. századi Bős-Nagymaros: a Duna-Tisza-csatorna
EGY 19. SZÁZADI BŐS-NAGYMAROS: A DUNA-TISZA-CSATORNA útvonal az országban. Az Erdély felől érkező áruk is szinte mind vízi úton jutottak el a fővárosba vagy Bécsbe, mégpedig óriási kerülővel: a Tiszán le Titelig, onnan a Dunán - árral szemben - lovakkal vontatott hajókon. Csatorna-tervek a török háborúk után Akkor, amikor Magyarországon először merült fel komolyan egy hajózó csatorna építésének gondolata, Hollandiában, Angliában, Franciaországban már kiépített, jól működő mesterséges víziút-hálózatok segítették a kereskedelmet és az ipart. így érthető, hogy a török háborút lezáró karlócai békeszerződést (1699) követően egyre-másra születtek az ország közlekedésének élénkítését célzó csatorna- tervek. Az első ilyen terv készítője egy katona, báró Dillher osztrák tábornok volt, akit a Haditanács egy Szolnok-Pest vezetésű hajózó csatorna tervének elkészítésével bízott meg 1715-ben. E vízi út elsődleges feladata a Ny-K irányú katonai szállítások megkönnyítése lett volna. 1723-ban még törvényt is hoztak a Dunát a Tiszával összekötő csatorna építésére. Nem történt azonban semmi. 1744-ben újabb terv látott napvilágot, de ezúttal már nem a Haditanács, hanem az Udvari Kamara megbízásából. A megbízott Mikoviny Sámuel volt, aki nem érte be a Tisza és a Duna összekötésével, hanem a Sió torkolatvidékén a Dunába vezetett csatornáját a Balatonnal, azon keresztül pedig a Drávával tervezte kapcsolatba hozni. A Balatonon még mélységméréseket is végzett. II. József ugyancsak készíttetett terveket. Őt elsősorban a só behozatalának megkönnyítése motiválta. 1786-ban egy francia mérnököt, E. J. Maire-t bízta meg egy újabb csatorna-terv készítésével. Az ő elképzelése is az előbbiek sorsára jutott, miként br. Schönstein udvari tanácsos pár évvel később benyújtott előterjesztése, amely a csatorna számára három alternatívát is kitalált: Pest-Szolnok, illetve Pest- Szeged és Pest-Cegléd vonalvezetéssel. Az 1790-91-es, ún. reform-országgyűlés is foglalkozott az üggyel. Ez inspirálhatta Balla Antalt, Pest vármegye földmérőjét, aki már bizonyos lejtmérések alapján 1791-ben a Pest-Cegléd-Szolnok vonalon javasolta a csatornát megépíteni. József nádor és a csatorna A csatorna-történet ezen fejezetével kissé részletesebben foglalkozunk, mivel három olyan személy állt mögötte, akik közül rendesen akár az egyik is elég lett volna a terv megvalósításához, mégsem jutottak egyről a kettőre. A három személy: József nádor, Széchenyi István és Sina György. 141
