Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vizek, folyók, emberek - Deák Antal András: Egy 19. századi Bős-Nagymaros: a Duna-Tisza-csatorna
DEÁK ANTAL ANDRÁS A Ferenc-csatorna sikerén felbuzdulva, hatalmában és jó kapcsolataiban bízva, 1803. november 30-án József nádor a Szolnok-Pest vonalvezetésű1 Duna- Tisza-csatoma ügyében egy felterjesztéssel fordult a királyhoz.2 Benne előbb a csatorna megépítéséből az országra és a birodalomra származó előnyöket vázolja fel, majd kitér a várható költségekre, végül javaslatot tesz a csatorna építését előkészítő teendőikre. Az előnyök között említi a Felső-Tisza vidékének és Erdélynek Budapesttel való összekapcsolását, az Alföld és Bécs között megrövidülő hajóutat, a régió nyersanyag-kivitelének és a kész termékek behozatalának megkönnyítését, végül a közlekedés lehetőségét és biztonságát azokon a vidékeken is, ahol megbízható szárazföldi utak nem építhetők. József nádor közvetlen, személyes érdekeltsége az ügyben kézenfekvő: a Körösök mentén jelentős birtokai voltak, melyeken mintagazdaságot rendezett be. Beszédes József vízmémökkel vizet szabályozott, malomcsatomát és rá malmokat építtetett. Ha tehát a szolnoki csatorna megépül, ő mintegy 50 km-nyi tiszai hajó- kázás után a csatorna nyugodt és biztonságos vizein szállíthatja gabonáját, állatait Budapest vagy Bécs piacaira, ami a gyakorlatban másfél hét idő, 550 km-nyi, jórészt a Duna árjával szembeni hajózás és a velejáró többletköltség megtakarítását jelentette volna. A király 1803. december 17-i leiratában utasította gr. Pálffy Károly kancellárt, hogy szervezzék meg a csatornaépítés előmunkálatait. Ennek megfelelően királyi biztossá azt a Podmaniczky Józsefet nevezték ki, aki a Ferenc-csatorna által átszelt Bács megye főispánja volt. Ezt követően összeállították a küldöttséget, amelynek feladata az volt, hogy helyszíni bejárás során geometriailag mérje fel a terepet, végezze el a szükséges szintezéseket, végül munkájáról a Helytartótanács számára részletes jelentést készítsen. A bizottság költségeit a sóalapból fedezték. Az uralkodót tehát sikerült megnyerni.3 Munkája végeztével a bizottság elkészítette jelentését, melyben a felszíni adottságokat figyelembe véve, megfogalmazták a csatorna építésének lehetőségeit, hasznát, valamint számvetést készítettek az építés és karbantartás várható költségeire vonatkozóan.4 E jelentés alapján készítette el József nádor 1805. február 5-én a királynak megküldött előterjesztését.5 Ebben az építkezések teljes költségét 3,5 1 A magyar szakirodalom, amikor a Duna Tisza-csatornáról beszél, sohasem a Ferenc-csatornára gondol, jóllehet az is a két folyó közötti hajózási kapcsolat végett épült. 2 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) József Nádor Titkos Levéltára, Acta Praesidialia 1803. No. IX. 3 MÓL Magyar Kancellária 1804. 561. fasc. 4 MOLN Titk. Lt. Acta Praesidialia 1805. No. V. és 1826. No XIV. 5 MOL N Titk. Lt. Acta Praesidialia 1805. No. V. és 1826. No XV. 142
