Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
A hírszerzés története a XVI-XX. században - Bagi Zoltán: Kémkedés a 15 éves háború időszakában Pietro Bonhomo és Nyáry Pál jelentései III. Mehmed szultán hadba vonulásáról 1596 áprilisában
BAGI ZOLTÁN ügyi összeomlás szélén álló udvarnak a háború további finanszírozásához szüksége volt a birodalmi rendek minél nagyobb támogatására.19 A Habsburg-kormányszervek már 1596 januárjában arról értesülhettek Pré- postváry Bálint leveléből, hogy a „császár [ti. a szultán] főhaddal és egy jelentős számú tatár sereggel Felséged ellen akar vonulni, míg a tatárok egy másik csapata egy most gyűjtendő török erőkkel Erdély ellen akar tömi. ”20 1596. április 16-i dátummal a Bécsben hátrahagyott Udvari Haditanács jelentést küldött II. Rudolf német—római császár és magyar király prágai udvarába, amelyben azt adta hírül, hogy a beérkezett kémjelentések és hírek szerint a szultán minden kétséget kizárólag hadba fog vonulni. Az állítást különböző helyről beérkezett levelek tartalmának ismertetésével támasztotta alá. A Budán fogságban lévő egykori isztambuli követségi titkár, Pietro Bonhomo21 - a korszakban egyáltalán nem szokatlan módon - levelezésben állt mind David Ungnad haditanácsi elnökkel, mind pedig Pálfíy Miklóssal.22 Két, a háborús időszak ellenére cenzúra nélkül, közvetítőkön keresztül kijuttatott levelében is írt a szultáni hadjárat lehetőségéről. 1596. április 3-án Ungnadnak azt jelentette, hogy a nagy élelmiszerhiány miatt nem hisz a szultán személyes hadba vonulásának lehetőségében. A lejegyzettekből az is kiderül, miszerint a budai törökök abban bíztak, hogy ha a szultán minden más nehézséget figyelmen kívül hagyna, és valaha is elindulna, akkor azt inkább a Birodalom védelméért tenné, s a következő télen békét kötne, mintsem támadna. Bon- homo szerint egy esetleges Bécs elleni támadásnak híre sincs, inkább Esztergom, Eger és Komárom ostromától kellene tartani. De ez irányú előkészületeket még nem érzékelt, s szerinte a Budán hajókra rakott lövegek és muníció Belgrád megerősítésére szolgálnak. Az egykori követségi titkár levele végén újra visszatért arra a kérdésre, hogy az oszmán haderő merre támadhat abban az évben. Véleménye szerint a szultán inkább Erdély ellen vonul, mivel egyrészt vazallusának elpártolása nagy kárt okozott a Birodalomnak, másrészt Moldvát nem szívesen veszítené el. Tudvalévő ugyanis, hogy a vazallus román fejedelemség Isztambul ellátásában kulcsszerepet játszott. Bonhomo is megemlíti, hogy tíznaponként mézzel, gabonával, árpával, zsírral és 19 Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Wien), Mainzer Erzkanzler Archiv, Reichstagakten Fase. 95. a Fol. 84r-v.; Bagi 2007. 1464. o. 20 Hadtörténeti Levéltár (Budapest), Törökkori Iratok Gyűjteménye 1596/1. sz.; Tóth 2000. 187— 188. o. 21 Bonhomo 1595 elején Szinán nagyvezír békeajánlatát juttatta el a prágai udvarhoz, ahogyan erről II. Rudolf császár és magyar király Németalföld kormányzójának, Ernő főhercegnek február 18-án írt levelében beszámolt. Hatvani 1859. 76-77. o. (296. sz.); Tóth 2000. 167. o. A békeajánlatról lásd Ivanics 1992. 183-199. o. 22 A foglyok levelezéséről lásd Pálfíy 1997b. 7-19. o. Bonhomo egy magyar mészáros segítségével jutatta el leveleit címzettjeinek. A mészárosposta működéséről lásd Kamody 1999. 75-79. o. 100
